Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - SZEMLE - Tirscher Jolán: Az Északamerikai Egyesült Államok központi levéltárának működése 1937–1945-ben / 307–318. o.

312 SZEMLE rens iratok kezelésének a módszereivel foglalkoztak, kívánatosnak tartották a hivataluk ügyvitelében aktív szerepet már nem játszó iratok időszakonkinti átszállítását a Nemzeti Levéltárba. A nem currens iratoknak ez a szabályos időközökben megismétlődő átadása a levéltárnak kettős célt szolgál. Ezáltal az egyes hivatalok iratok kezelésével foglalkozó tisztviselői nagyobb figyelmet szentel» hétnek a folyó ügyeknek, a levéltár viszont az illető hatóság, általa őrzött iratait az ily módon beérkezett anyaggal kiegészítheti. A beszállított iratok tömege egy újabb vacuum típusú fertőt* lenítő berendezés üzembe helyezését tette szükségessé. Ez a béren» dezés is 500 köbláb terjedelmű irat fertőtlenítését tette egyszerre lehetővé. Az összehajtásuk következtében erős rongálódásnak kitett régi iratok szétterítését és kisimítását két csoport végzi a levéltárban. Az egyik a Division of Repair and Preservation nevet viselő levels tári osztály alkalmazottaiból, a másik a Works Progress Administra* tion által e munkával megbízottakból alakult. Az iratokat kézzel gondosan széthajtogatják, majd vízgőz hatásának teszik ki, ennek következtében a papírrostok olyan hajlékonnyá válnak, hogy a különlegesen e célra szolgáló villanyvasaló» val történő kisimításnál az összehajtás nyomai, illetve a törések, gyűrődések könnyen eltávolíthatók az iratokról. Tekintve az ily módon kezelendő anyag nagy terjedelmét, ez az eljárás lassúnak bizonyult, ezért olyan készülék előállítását tervezik, amelynek használata egyrészt majdnem teljesen kiküszö» böli a kézzel végzett munkát, másrészt az eljárás egyes fázisait folytatólagos műveletté kapcsolva össze, rendkívül meggyorsítja azt. Az említett készülék kezeléséhez három személy szükséges, és a vár» ható munkateljesítmény legalább 20.000 irat kisimítását eredmé» nyezi naponta. A sérült és törékeny iratok időállóbbá tételét célzó ama eljárás, amely azoknak nyomás és hő hatása alatt mindkét oldalukon vékony, átlátszó ecetsavas cellulózé réteggel való bevonása útján történik, szintén folyton tökéletesedik. A kísérletek bebizonyították, hogy az iratok anyagát károsan nem befolyásolja, sőt a használat szem* pontjából egyenesen előnyös, mert az ily módon kezelt irat gyak» ran tisztábban olvasható, mint eredeti alakjában volt. (Sok esetben fényképezés útján érték el ezt az eredményt, vagyis nem maga a cellulózéval bevont irat, de annak fényképe volt olvashatóbb.) A levéltár állományának egyes csoportjai elhelyezés, megőrzés, konzerválás szempontjából az anyag többi részétől eltérő bánás» módot igényelnek. Ez a megállapítás elsősorban a levéltár mozgó» képfilm», valamint hanglemezgyüjteményére vonatkozik. A mozgóképfilmek tárolása céljából nyolc tűzbiztos (önmű» ködő permetezőkkel is fölszerelt) helyiség szolgál. A filmtekercse» ket szellős tartókban általában az acélpolcokon helyezik el, ha azon= ban gyúlékony nitrát anyagból készültek, az őrzőhelyiségben levő tűzbiztos fülke elszigetelt rekeszében tárolják. Elhelyezés előtt a tekercseket különböző kémiai vizsgálatnak vetik alá, annak meg»