Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - IRODALOM - Bélay Vilmos: Minogue, Adelaide E.: Treatment of fire and water damaged records. Klny. 1946. / 298–300. o.
IRODALOM 299 sége erre mindenesetre módot ad. Tagadhatatlan viszont, hogy még mindig rengeteg becses irat= és könyvanyag nyugszik szerte= szórva kisebb levéltárakban, olyanokban, amelyek nem rendelkezi nek sem megfelelő állványzattal, sem modern tűzoltóberendezéssel. Számolni kell továbbá azzal a sajnálatos ténnyel, hogy az óhatat« lanul fellépő tűz s az oltásnál felhasznált víz még mindig tetemes károkat fog okozni a jövőben is a napjainkra átmenekített levéltári állagokban. M. tanulmánya arra a kérdésre keres választ : mi a levéltáros teendője, ha az őrizetére bízott anyagot tűz támadja meg? S miféle óvintézkedéseket kell tennie, ha a tűzoltásnál alkalmazott víz fenye= geti megsemmisüléssel vagy olvashatatlannáválással a tűztől meg= mentett okleveleket és könyveket? Legfontosabb szempontnak azt tartja, hogy a tűz leküzdése után azonnal megkezdődő mentés során a különböző természetű levéltári darabok fizikai feltételeit és követelményeit kell legfő= képen szem előtt tartani, nem pedig a nekik tulajdonított törté= nelmi értéket. Két példán mutatja be, mit tesz a jó levéltárnok, hogy anyagát a lehető legnagyobb mértékben megmentse. Az egyik fel= tevés szerint mérsékelt tűzvész pusztított, sikerült hamarosan jmeg= gátolni, s a levéltárnok azonnal munkához láthat. A második példa feltevése szerint nagyobb a tűzkár, és csak később, esetleg hónai pókkal a tűz eloltása után kerülhet sor az anyagmentésre. Lássuk, mit tanácsol az első, s *mit a második esetben ! Az első feltevés szerint a tüzet sikerült hamarosan megállítani, úgyhogy végeredményben csak a felső polcokon fekvő kötés néls kuli iratok perzselődtek meg a tűzben, s a legalsó polcokra helyezett anyag ázott át a tűzifecskendők vizétől. Az asztalon fekvő össze* göngyölt térképekben a tűz nem tett kárt, viszont azok is átnedve== sedtek. A «totális kár» tehát nem nagy, de csak azonnali közbelépés mentheti meg a tűztől megkímélt, de részben összeázott anyagot a megpenészedéstől, összegyűrődéstől stb. Mi hát a tervszerű men= tés sorrendje? í. A földre hullott papírlapokat szedjük fel, simítsuk ki, egyen= ként tegyük itatósok közé, egyúttal állapítsuk meg hovátartozásu= kat és írjuk reá az itatósra. z. Az erősen megperzselődött darabokat helyezzük itatósok közé, hogy egészen szét ne essenek. j. Az átnedvesedett köteteket vegyük le a polcról, vigyük száraz helyre, ott lapjait széttárva helyezzük el. Ha csepeg a nedvességtől, itatóssal gondosan fel kell itatni, száradását esetleg ventillátorral is gyorsítani. Fő a gyors kiszárítás, hogy össze ne ragadjon és meg ne penészedjék. 4. A térképeket kiteregetve kell felakasztani. Tekintve a vászon» ragasztásnál használt ragasztóanyagot, nem tanácsos mindjárt itatóspapír alkalmazása, mert ez egészen összeragadhat a tér= képpel. 5. A kötetek és kötegek nedves lapjait egymástól el kell válasz* tani, a teljes megszáradás után pedig ki kell vasalni.