Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - IRODALOM - Bakács István: Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának multja és feladatai. (Erdélyi tudományos füzetek, 133.) Kolozsvár, 1942. / 300–301. o.

300 IRODALOM Az itt vádolt «első segély» nyújtása még nem mentette meg az anyagot, további gondos munkára van szükség. À térképeket, miután teljesen megszáradtak, tegyük itatósok közé, aztán présbe. Napokig hagyjuk benn a présben, de vigyáz» zunk arra, hogy idegen anyagok (törmelékek stb.) ne maradjanak a térképen. A víztől kiáztatott ragasztóanyagot préselés előtt pótol» juk. Ha a térkép deformálódott, rozsdamentes drótra vagy zsinegre függesszük fel és a teljes megszáradás után vasaljuk ki. A köteteket, miután a levegőn megszáradtak, göngyöljük viaszos papírba, nedvességtől megtámadott lapjait a kiszáradás után is válasszuk el egymástól, hogy össze ne ragadjanak. Tegyük gyenge présbe 24 óráig, és ha lehet, köttessük újra be. Az egyes papírlapokat először is jól fel kell itatni és külön» válogatni (egyelőre nem tárgya vagy hovátartozósága, hanem ron» gáltsági foka szerint). A második feltevés szerint nagyobb tűz pusztított, és csak később kerülhetett sor a mentésre. Ez esetben nincs mód ilyen ala» pos kezelésre, legtöbbjével már amúgy is elkéstünk. Első teendőnk az anyagnak a megszárítása, kivasalása: ez utóbbi — nagyban — legügyesebben mángorlással végezhető. Ha nem tudtuk szak» szerűen megszárítani a köteteket, lisztharmat keletkezett rajtuk. Ezt legeredményesebben carbon tetrachloriddal nedvesített rongygyal dörzsölhetjük le. Bőrkötéseknek használ, ha körömzsírral (neat's foot oil) megnedvesített bőrrel dörzsöljük. Az enyvesvászon» kötésnek legjobb, ha olyan lakkal kenjük, amely nem tartalmaz cellulóz»nitrátot, sellakot vagy firniszt. Ha a fent ismertetett eljárásokat követjük, minden reményünk megvan arra, hogy — szokványos mértékű levéltári tűz esetében — megóvhatjuk és rövidesen ismét használhatóvá tehetjük a tűztől megmentett anyagunkat. M. tanulmánya hasznos szempontokat ad a magyarországi levéltárak számára, amelyeknek iratanyagában az elmúlt háborús idők alatt részint a tűz, részint a levéltári helyiség rongálódásai, részint pedig a nedvesség rendkívüli nagy károkat tett. Bélay Vilmos. Jakó Zsigmond : Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára" nak múltja és feladatai. Erdélyi Tudományos Füzetek, 135. sz. (Kolozsvár, 1942) Az Erdélyi Múzeum=Egyesület kiadása. 26 1. 8°. Amikor gróf Kemény József és Sámuel az Erdélyi Nemzeti Múzeum alapjait megvetették, egyszersmind többezerre tehető oklevél» és kéziratgyüjteményüket is a Múzeumnak ajándékozták, E gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeumnak kezdettől fogva szerves része volt, s a századfordulón fejlődött önálló levéltárrá. A Levéltár megszervezésében s munkájában különösen Kelemen Lajosnak voltak érdemei. ]. beszámolója szerencsés kézzel világít bele abba a nagy munkába, amelyet a levéltár az utolsó évtizedek« ben végzett. ioo3=ban került a levéltár őrizetébe a gr. Bánffy» és gr. Lázár=család levéltára, amelyet ioio=ig 91 családi levéltár, céh»