Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok / 280–289. o.

286 BAKÁCS ISTVÁN szorgalmas tisztviselők útján kell megtanítani a földművelés helyes módjára.

12 A megyék panaszai tehát a legfelsőbb kormányhatóságok előtt kedvező fogadtatásra számíthattak. A legelők szűkítése, a rest és könnyelmű jobbágyoknak az a törekvése, hogy a felü* letesen művelt két nyomás mellett a harmadikat is eke alá törjék: mind a megyék, mind a kormányhatóságok felfogása szerint veszedelmes következményeket rejtett magában, A vármegyei nemesség felzúdulásának és aggályainak alapja természetszerűleg adva volt: az újítások által jogaiban érezte magát megrövidítve. Kellő olvasottság és gazdasági műveltség hiányában a megszokott gazdasági rendszertől való eltérésben nem látta meg a mezőgazdaság fellendítésének a lehetőségét. Igen jellemző erre, hogy Tolna megye akkor, amidőn a három* nyomásos rendszer elavultnak számított, a kétnyomásos rend* szert dicséri azon az alapon, hogy a kétévenként pihenő föld a legtermőképesebb. Ha a nemesség idegenkedése ilyen módon érthető, annál meglepőbb a harmadik nyomás kérdésében a kormányhatóságok állásfoglalása. A helytartótanács úrbéri bizottságában Bacho János az ügy előadója s a kancelláriához intézett felterjesztésében a megyék panaszait összefoglalva kijelenti, hogy az aggályok valóban az ország törvényeiben, az adózók jólétében s magának a köznek érdekeiben gyökerezd nek; teljes mértékben jogosak és alaposak. Más megyék pana* szainak és a földesurak további jogsérelmeinek, továbbá a köz és az adózók károsodásának megelőzésére, valamint, hogy az Ur* bárium rendelkezéseinek nagyobb ereje legyen, arra kéri az ural» kodót, hogy az évszázadok óta háborítatlanul szedett kilencedet és tizedet továbbra is hagyja meg az ország törvényeinek és az urbáriumnak rendelkezései szerint, egyszersmind a mentes* ségre vonatkozó rendeletét vonja vissza.

13 A kancelláriában ismét Győry kezébe jut az ügy s a hely* tartótanácsi felterjesztésben csupán korábbi véleményének igazolását látja. A közben eltelt harmadfél esztendő egyáltalán ban nem győzte meg a gazdasági újítások szükségességéről s a megyei nemesség felvilágosítását sem látta szükségesnek. Miután azonban néhány hónappal előbb a kancellária bizonyos feltételekkel javasolta, hogy a jobbágynak szorgalma jutalma* zására mentesség adassék, nem akart ellenkezésbe jutni kor* mányhatósága korábbi állásfoglalásával, annál is kevésbbé

f 12 O. L-, Kanc. lvt. 4509/1770., 1675/1771. 13 A bizottság tagjai: gróf Balassa Ferenc, gróf Sztáray János, Skerlecz Ferenc, Aszalay József, Petróczy Zsigmond jegyző. — Tehát a bizottság majdnem azonos összetételű a három év előttivel.