Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok / 280–289. o.
AZ UGARFÖLD MEGMŰVELÉSE ÉS A KORMÁNYHATÓSÁGOK 287 hiszen Ürményi, az előző előadó is ott volt a kérdést tárgyaló kancelláriai ülésen. A felelősséget a királynőre hárítja: az eddig kiadott úrbéri rendelkezések mindenkor mindkét fél érdekét szolgálták, éppen ezért méltányos megoldás csak a királynő döntésétől várható. Mária Terézia azonban most is ragaszkodik a mentességhez, csak annyi megszorítást enged, hogy az ugar« föld tizedmentességének biztosításával az első és második nyomás termékei után járó tized ne csökkenjen. 14 Mária Teréziának ez a rendelkezése meglehetősen tág értelmezésre adott lehetőséget, de annyi bizonyos, hogy a szór* galmas jobbágynak, ha az első két nyomás után kötelezettségé* nek eleget tett és a harmadikat is eke alá fogta, az itt termő gabonából nem kellett kilencedet és tizedet adnia. A gyakorlat» ban a három nyomás állandó művelése volt a gazdasági rend* szer s amikor II. József az ország népességének összeírását és a földek fölmérését rendelte el, adóalapnak három év termését vették figyelembe. Még abban az esetben is, ha több çves for* dulók voltak s a föld mostohasága miatt közben egy=egy esz* tendőn keresztül pihentették a földet, a pihenő évek beszarni* tásával a forduló teljes ideje alatt termett gabonamennyiséget elosztották a forduló éveinek számával s az egy évre eso termés háromszorosa volt az adóalap. Csak akkor volt az adóalap két évnek termése, ha a föld annyira terméketlen volt, hogy minden harmadik évben pihentetni kellett. 15 Mária Terézia és II. József alatt a harmadik nyomás men* tessége biztosítva volt. De ez az uralkodói rendelkezés nem talált visszhangra sem a nemesség, sem az illetékes kormány* hatóságok körében. A magyar kormányhatóságok, a helytartó* tanács, a kancellária csupán a mentesség jogi oldalát látták s nem a mezőgazdaságit. Hangoztatják ugyan a föld kimerü* lésének elvét, de ez az elv ekkor már meghaladott álláspont volt. A gabonafajták, a hüvelyesek, a len és a kender termeié* séről folyt a vita, s egyáltalában nem magyarázták meg a neme* seknek és a jobbágyoknak, hogy egyazon területen szünet nél* kül nem lehet gabonát vetni, hanem takarmány és kapásnövé* nyekkel felváltva műveljék a területet. Neuhold i775=ban kérte a helytartótanácsot, hogy olyan rendelkezést adjon ki, amely meggyőző példákra hivatkozik. A királyi leiratok azonban nem 14 O. L,, Kanc. lvt. 5199., 3371/1774. 16 Circumstantialis et practica instructio qualiter dimensio tenutorum peragenda horumque procreatio eruenda veniat. Viennae, »786., 48. és 55. §. — Ha pl. a forduló ötéves volt, s ebből négy évig vetették a földet s egy éven át pihent, akkor a négy esztendő, termésének '/•"> része volt az adóalap. i
