Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Baraczka István: A levéltári kutatás : néhány szempont a törvényhatósági levéltárakban való kutatás kérdéséhez / 12–20. o.

A LEVÉLTÁRI KUTATÁS 15 szempontjából való időbeli elhatárolása tehát törvényhatósági levéltárban reálisan meg nem valósítható. Egészen más a helyzet a levéltári anyag jogszempontú megítélésében. Itt jelentős megkülönböztetési alapul kínálkozik egyrészt az anyag tartalma, másrészt az anyag tartalmában foglalt cél szempontja. Ami a közigazgatást szolgáló anyag tartalmát illeti, a kutas táshoz elméletileg két nagy csoportra volna osztható. Az egyik csoport magában foglalhatná azt az anyagot, amelyet a hatóság végrehajtó tevékenysége során hoz létre. A másik csoportba a közigazgatási szervek önálló kezdeményezésű ténykedése folyamán keletkezett anyag volna sorolható. Ez a megkülön= böztetés a levéltáros számára újszerű és a közigazgatásban sincs — gyakorlati eredményeit tekintve — régi múltja. A kutatás kérdésének vizsgálatában mégis hasznosnak látszik, mert az érdekek védelme e csoportosítás révén jelentős szem= pontokkal bővül. Míg ugyanis az első csoportba képzelt anyag* ban a közérdekű és az individuális magánérdekű iratok egészen vegyesen váltakoznak, a második csoport anyagában úgyszólván kizárólag kollektív magánérdekű, azaz több magánszemélyt együttesen érdeklő ügy lesz található. Az első csoport anyaga szinte látatlanban is a levéltáros előtt áll: az illetőségi ügyektől az építési engedélyekig, a vízikönyvektől (vízjogi engedélyek nyilvántartása) az utólagos anyakönyvi bejegyzések lajstromáig. A második csoport anyaga már következetlenül változatos és annyiféle, ahány új és újabb szükséglet fordul a közigazgatás felé kezdeményezést, szabályozást, sőt sokszor teljes egészében elintézést váró igénnyel. (Szövetkezetek, jó víz, tagosítás stb.) Hasznos útmutatóul fog szolgálni az említett szétválasztás alkalmazása a kutatásra adandó anyag tekintetében is, ettől ugyanis az engedélyezendő kutatás egyéb követelményei és feltételei döntő módon függenek (a rendelkezésre bocsátandó anyag mennyisége, a kutató illetékességének megállapítása, a kutatás időszerűsége stb.). Az iratanyag tartalmában foglalt cél szempontjából esz= közölhető megkülönböztetés világosan két részre tagolja az anyagot. Közérdekű és magánérdekű intézkedést tartalmazó anyagról beszélhetünk ilyen alapon és az intézkedés címzettje mindkét esetben lehet közület is, magánszemély is. Az iratanyag tartalmi elemeinek vizsgálatában egyetlen formai szempontot emeljünk ki, egyebek mellőzésével. Neve= zetesen a kutatásban nem íényegtelen körülmény az, hogy végre nem hajtott, vagy be nem fejezett ügyben (javaslatok, terveze« tek), másrészt megvalósított vagy elintézést nyert ügyben