Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Baraczka István: A levéltári kutatás : néhány szempont a törvényhatósági levéltárakban való kutatás kérdéséhez / 12–20. o.

16 BARACZKA ISTVÁN kívánj ák=e a kutatást eszközölni. Egy tervezet — akár köz= érdekű, akár magánérdekű szükséglet kielégítésére kívánt szolgálni (pl. törvényhatósági alkalmazottak státusrendezésére vonatkozó tervezet, amelyet a felsőbb hatóság nem hagyott jóvá, vagy pl. gyártelepengedély elutasító tervezete, melyet módosításokkal magasabb érdekből a felsőbb hatóság meg= adhatónak ítélt) — az érdekelt vagy érdekeltek szempontjából sokkal kedvezőbb lehetőségeket tartalmazhat, mint a végre* hajtott vagy befejezett intézkedés. Ilyen esetekben, ha a ter= vezetek teljes és részletes indokolásukkal együtt kerültek volna a levéltárba, a kutató teljes képet alkothatna a bekövetkezett, vagy elmaradt intézkedésekről. A levéltárosnak az anyag ren* delkezésre bocsátásában mindenesetre a lehető teljességre kell törekednie. Legtöbbször azonban az indokolások alig mon= danák többet a vonatkozó jogszabályok hivatkozott adatainál és homályban hagyják az intézkedések igazi rugóit. — Alig lehet a levéltáros feladata, hogy a kutatás eredményeihez fűződő sokrétű következményt teljes egészében vizsgálja, de feladatát eredményesebben fogja tudni ellátni, ha a fenti szempontok* nak is figyelmet szentel. Különös figyelmet fordítsunk a törvényhatósági levél* tárakban őrzött és magánszemélyektől vagy magánvállalatoktól származó, általában magánjellegű anyag tartalmára, akár depozi* tűmként, akár más rendeltetéssel került a levéltárba. Feltételek kikötése esetén nem lesz nehéz dolga a levéltárosnak, ezek nélkül azonban minden egyes kutatást külön egyediségében sokféle nézőpontból kell elbírálnia (bekövetkezhető erkölcsi vagy anyagi kár, magasabb közgazdasági érdek stb.). A kutatás célját tekintve még fokozottabb mértékben kell szétválasztanunk a közérdeket és a magánérdeket. Közület közhatósági minőségben a közérdekű anyagban mindig köz= célú kutatást fog eszközölni. Magánjogi jogi személyi mivolta* ban már magáncélú kutatóként is jelentkezhetik és így kutatása egyenlő elbírálás alá esik a magánszemélyek magáncélú kuta* tásaival. A tudomány jellegéből következik, hogy a tudományos kutatás mindig közcélú lesz. A magáncélú kutatás elbírálása rendkívül leegyszerűsödnék abból az elvi álláspontból kiindulva, hogy magáncéllal kutatni csak a kutatást kérő érdekében, vagy címére létrejött anyagban lehet. Az esetek hagy százalékában helyes is a tétel. De ritka lesz az olyan eset, hogy az érdekelt félnek az őt érintő anyagot elkülönítve juttathatjuk a kezébe (pl. illetőségi bizonyítvány, lakhatási engedély stb.). Gyakran számításba jöhet azonban olyan anyag is, amely technikailag nem osztható; az érdekeltet