Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Baraczka István: A levéltári kutatás : néhány szempont a törvényhatósági levéltárakban való kutatás kérdéséhez / 12–20. o.

14 BARACZKA ISTVÁN a levéltárosnak a kutatást igényié' hatósági szerv jogállását, A különleges szempontokat és megszorításokat kikötő hatóság véleményes hozzájárulását még abban az esetben is célszerű kikérni (ha ugyan ó' maga már eleve így nem rendelkezett)

r ha vele koordinált joghelyzetű kutatóról van szó. A szubordinált helyzetű kutató aligha kíván betekinteni a speciálisan rezervált anyagba anélkül, hogy kutatásához egyúttal felettes hatósága* nak hozzájárulását és engedélyét ne hozná. Abban az esetben, ha a levéltárat létrehozó hatósági szerven kívül álló közület magánjogi jogosítványok és kötelezett* ségek alanyaként (pl. a fiscus) jelentkezik kutató félként, általa* ban azt a gyakorlatot és azokat a szabályokat alkalmazhatjuk, mint magánszemélyekkel szemben. Magánszemélyek kutatása esetén mindenekelőtt meg kell állapítania a levéltárosnak a kutatásra jelentkező személy illeté* késségét. A magánszemély általában csak saját személyét érintő anyag kutatására jogosult. A kutatásra illetékes magánszemély* lyel családi kapcsolatban állók azonban *— az anyag természeté* nek és a kutatás céljának esetenkinti mérlegelésével — kedvez* ményezett elbírálásra tarthatnak számot. Megbízás esetén jogi természetű anyag felderítéséhez az ügyvédi képviseletre vonatkozó szabályok irányadók. Egyéb természetű, pl. egyéni érdeklődés kielégítésére irányuló kutatás anyaga esetében — ez a levéltáros közigazgatást szolgáló tévé* kenysége körében igen ritkán fordul elő (pl. egy anyakönyvi adat előbb említett szempontból való kutatása) — esetenkinti mérlegelésnek van helye, és a megbízás formalitásai joggal követelhetők, sőt ajánlatos azokat szigorúan megkívánni. A törvényhatósági levéltár közigazgatást szolgáló anyagát időben igen nehéz elhatárolni. A közigazgatás működése során nagyon gyakran merülhet fel olyan közigazgatási jogi kérdés, amelynek gyökerei a már történetinek vélt anyagba (archives historiques) nyúlnak vissza. E gyökerek feltárása nélkül pedig esetleg egy ma működő közigazgatási szerv intézkedése lénye* gében meg sem ismerhető, egészséges alapokon még kevésbbé fejleszthető. Pl. Budapest székesfőváros központi közigazgatá* sában az ügyosztályok vitás illetékességének eldöntése az ügy* osztályi ügykörök kialakulásának története nélkül szinte lehe* tétlen. Ez pedig mélyen visszanyúlik az egyébként történetinek minősített anyagba. De magánjogi érdekek szempontjából is rejthet a történetinek mondott anyag olyan adatokat, amelyek az elévülés fennforgását aggályossá tehetik és ma is érvényesülő vagy érvényesíthető jogoknak és kötelezettségeknek lehetnek alapjai, illetve kiinduló pontjai. A levéltári anyagnak kutatás