Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

A VÁROSOK ÉS A MAGYAR KAMARA 225 az udvari kamara tanácsosai írnak a magyar kamarának, megs említve, hogy a király nevében, az ő rendeletére írnak, vagy még azt sem. Ha egy város valami kéréssel fordul az uralkodó* hoz, ez leküldi a kérvényt a magyar kamarának, hogy adjon véleményt az ügyben és csak ennek megérkezése után határoz. Ha a városokhoz bizottságot küldenek ki, a bizottság tagjai leginkább a magyar kamara tanácsosai közül kerülnek ki. A magyar kamara tárgyal közvetlenül a városokkal, gyakran magához hivatja a magisztrátus néhány tagját, A magyar kamara tehát a városi ügyek irányítója, legjobb ismerője, a városok ügyeibe avatkozás lelke.

49 III. A királyi hatalom törekvései a városok életének irányítására. Hogy a városok életének milyen területeibe akar beavat* kőzni az államhatalom, erre vonatkozóan jó útmutatást ad egy 1613 augusztus i7=én kelt utasítás.

50 lóidban II. Mátyás király bizottságot küld ki a szabad királyi városokhoz, amelynek tagjai hetesi Pethe László, a magyar kamara elnöke, Hermann Frigyes, a magyar kamara számvevője, Majthényi László tinini püspök és Pákay Benedek személynöki ítélőmester. A számukra készült, a király nevében az udvari kamara által kiállított utasítás igen részletesen felsorolja a városoknak mind= azon ügyét, amelyek iránt a király érdeklődik, amelyekbe bele szeretne pillantani. Talán nincs is olyan ügy, amire nem terjed ki a figyelme. Bevezetőül elmondja, hogy a városok .életébe becsúszott visszaéléseket akarja megszüntetni a városok iránt crzett atyai szeretetétől vezetve és őket, mint a korona jószágait régi díszükbe akarja visszaállítani. Azt is megmondja, miért akarja rendbeszedni ügyeiket, előmozdítani gyarapodásukat: a városok állandóan panaszokkal zaklatják a taxa miatt és szegénységüket hangoztatva mentességet kérnek a fizetése alól. Ennek véget akar vetni. Ezért főként a városok jövedel= meiről igyekszik pontos tudomást szerezni biztosaitól és meg* hagyja nekik, hogy amint megérkeznek valamely városba, leg* főbb gondjuk az legyen, hogy megtudják a város évi jövedelmét. Legnagyobb jövedelme a városnak a taxa céljára kivetett adóból van. A szenátus adót szed a város minden polgárától, min= den lakosától, zsellértől, kereskedőtől, sőt még a menekültektől 49 A városokra és a kamarára 1, Ember Gy. : Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (Budapest, 1946) 542—566., 119—203. 1. 50 O. L., kam. lvt., Instructiones, I. jo. Levéltári Közlemények. 15