Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

224 EELHŐ IBOLYA például, hogy az 1672*1 utasítás írja elő a magyar kamarának, hogy jelentéseit az udvari kamarához küldje. Mégis már 1672 előtt is többnyire az udvari kamarához küldi a magyar kamara a városok kéréseire vonatkozó javaslatait. így iÓ24=ben írja az udvari kamarának, hogy Sopron taxáját el lehet engedni;

42 iÓ28=ban, hogy Zágrábnak el lehet engedni 300 forint taxas hátralékát;

43 ió?o*ban, hogy.Szakolcának öt évre engedjék el a taxát;

44 ió6o*ban, hogy Kismarton iÓ49=ből és lécből maradt taxahátralékát el lehet engedni.

45 Stb. De Nagyszombat taxaelengedési kérésére és a nagyszombati szláv katolikusok kérésére vonatkozó véleményét közvetlenül a királynak ter* jeszti elő.

46 Stb. A rendek eleinte bizalommal viseltetnek a magyar kamara iránt,

47 látva komoly munkáját; később azonban az igazság* szolgáltatásba való beavatkozása, a birtokszerzés céljából indí* tott hűtlenségi pörök miatt ellenszenvessé válik előttük. Nagyon sok függ attól, hogy ki az elnöke. Ha jó magyar ember, az mindjárt meglátszik a működésén. Bethlen Gábor korában például Pálffy Pál az elnöke és ő bátran, önérzetesen viselkedik az udvari kamarával szemben.

48 A magyar kamara általában jól, pontosan működik, majd* nem kifogástalanul végzi ezerféle dolgát. Sok feladata közt van a városok dolgának intézése is. Minthogy a városokat a szent korona jószágának tekintették, igazgatásukat a király a korona egyéb javait is kezelő szervre, a kamarára bízta. A kamara tesz javaslatot a királynak a városi kérdésekben. (Például abban, hogy mennyi taxát vessen ki az egyes városokra.) A király azután az udvari kamara tanácsosainak véleményét meghall* gatva dönt. Legtöbbször elfogadja a magyar kamara javaslatát, hiszen jól tudja, hogy az ismeri legjobban a városok viszonyait. Döntése, a benigna resolutio vagy benignum mandátum, melyet a magyar kancellária állít ki, az udvari kamarán vagy a magyar kancellárián keresztül jut el a magyar kamarához. Ehhez, ha szükséges, a városokhoz szóló királyi mandátum is mellékelve van, amit azután a magyar kamara juttat el a váró* sokhoz. Többször előfordul, hogy nem a király, hanem csak 42 O. L., kam. lvt.

r Exp. Cam. 1624 okt. 25., 82. sz. 43 U. o. 1628 aug. 21., 65. sz. 44 U. o. 1630 május 14., 62. sz. 45 U. o. 1660 máj. 5. 46 Bécsi Hofkammerarchiv, Hungarn, 1650 júl. 2., 1651 nov. 8. 47 Acsády I.: i. m. 76—77. 1. 48 Takács S. : A magyar kamara állapota 1627—28. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1903. 2. 1.