Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

A VÁROSOK ÉS A MAGYAR KAMARA 211 Megkapták a királyi kisebb haszonvételeket: a borkimérést, a sörfőzés és kimérést, a pálinkaégetést= és kimérést (educillatio), a mészárszéket (macellum), a téglaégetést (exustio tegularum) és a malom (mola) jogát, valamint vámot is szedhetnek. Rends szerint vám= és harmincadmentességük van, vásárokat (forum) tarthatnak; a nagyobb városok pedig árumegállító jogot (ius stapulae) is kaptak.

6 A király külön címert adott minden város* nak és megengedte, hogy vörös viasszal pecsételjenek (ius cerae rubrae). Kiváltságos állásukhoz tartozik az is, hogy követeik útján résztvehetnek és szavazhatnak az országgyűlésen. E privilégiumok a királytól nyert kiváltságleveleken ala= pultak. Gyakran előfordult, hogy egy-egy város valamelyik régi, jelentős város kiváltságait kérte és kapta adományul. így városi jogcsaládok keletkeztek; legelterjedtebb volt a székes= fehérvári és a budai. A bányavárosok a selmeci, a szlavóniai városok a zágrábi jogcsaládhoz tartoztak.

7 Egy=egy város zárt terület, és az országos jogtól különböző saját szokásai szerint él. De ez a kor már nem kedvez az elzárkózó városi életnek, mindenütt megindul a harc, a kívül* állók megostromolják a várost. Nálunk is már a XVI. század* ban megkezdődött a tőzsérkedő és a török elől menekülő neme= sek városba költözése. A városok, a német és a magyar lakos= ságúak egyaránt, védekeznek a nemesek beköltözése ellen, nem akarják beengedni őket, mert a nemesek ottlakása az ő kivált= ságaik megtörését jelenti, hiszen a nemes és jobbágyokból álló házanépe nem tartozik a város joghatósága alá. A nemesség látta, hogyha minden várossal külön=küIÖn kell küzdenie a beköltözés érdekében, nehezen érhet el ered= ményt. Ezért országgyűlési törvény hozatalára törekedett ebben a kérdésben, hogy egy csapásra minden várost kényszeríthessen a nemesek befogadására. Ennek a megoldásnak azonban útjában állott a városok egyenkénti szavazati joga, mert az országgyűlés sen megjelenő városok száma a XVI. század végefelé már majdnem elérte a vármegyékét. A nemesség igyekezett tehát egyrészt megszüntetni a városok egyenkénti szavazását, más= részt megakadályozni a városok számának gyarapítását. Ezért zárták ki az országgyűlésről a Rudolftól szabad királyi városi rangra emelt Modor követeit. Közrejátszott ebben íllésházy István magánérdeke is: ő nem akarta kiengedni a kezéből Bazin és Szentgyörgy városát, amelyek szintén kieszközölték 6 Oszetzky D. : A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor. (Budapest, 1955) ti. 1. 7 Wenzel G.: i. m. 43. 1. 14*