Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.
212 FELHŐ IBOLYA a királytól szabad királyi városi rangra emelésüket. Támadta tehát Modort, hogy azután a saját két városával szemben is hasonló értelemben járhasson el. Ez az ügy Bocskai felkelésének is egyik indító oka lett s a nemesség Bocskai gyó'zelmét eziránys ban is kihasználta, belefoglalva a bécsi békébe, hogy Modor, Bazin és Szentgyörgy dolgát további megfontolás és döntés végett a legközelebbi országgyűlésre halasztják. 8 A legköze= lebbi országgyűlés, az ióo8=i koronázás előtti pedig a VI. t.«c.s ben kimondta, hogy a király ezután a magyar tanács közre= működése nélkül mezővárosokat kiváltsággal vagy szabadsággal el ne lásson és községek javára birtokadományt ne tegyen. -A rendek önzésének nemzeti színezete is van : védekezni akartak az ellen, hogy az udvar új német tagokat hozzon be az alsó* táblára. De a következő királyok mégis emelnek szabad királyi városi rangra és hívnak meg az országgyűlésre újabb városokat. (Pl. Kőszeget, Kismartont, Késmárkot, Breznóbányát.) Az 1687: XVII. t.=c.=ben végre eléri a nemesség azt, hogy új város az országgyűlésre csak külön törvénnyel legyen felvehető. A XVIII. században e törvény hangulata következtében szo= kassá válik, hogy akárhány város van az alsótáblán, együttesen csak egynek számítják a szavazatukat. De a XVII. században még valóban megvan minden város egyenkénti szavazati joga. A beköltözés ügyében azonban a nemesség már a XVII. század folyamán teljes sikert ér el. A koronázás előtti 1608. évi XIII., az 1609: XLIV., az 1635: XXI. t.=c. megnyitja az utat a városokba a nemeseknek, kimondva, hogy a nemesek a váro= sokban szabadon vásárolhatnak házat s a polgári hatóság sze<= mélyük és fekvőjószágaik felett semmi joghatóságot nem gya= korolhat. Az i64j:LXXVIII., LXXIX., LXXXI. és XCIII. t.=c. pedig megújítja ezeket s ismét kimondja a nemesek szabad beköltözését a városba és biztosítja az ilyen nemesek minden nemesi kiváltságát. Kassa városának nemességellenes maga= tartásából kiindulva, elítéli a törvény azt, hogy a nemeseket vallás vagy nemzetiség iránti gyűlöletből kizárják a tanácsból, házukból kibecsülik vagy kiteszik őket; ezután a városba köl= tözött nemes szabadon bírhassa házát, városi törvény elé se őt, se szolgáit ne idézzék, a nemes halála után a város ne pecsételje le házát és ingóságait, hanem azok a nemesi örökösödési jog szerint szálljanak utódaira. A nemes a polgári terhek vagy mun= kák és személyes szolgáltatások alól mentes; háza után csak akkor fizet adót, mikor az országgyűlések után, mint Őfelsége 8 Jászay P. : A szabad királyi városok szavazati joga az országs gyűléseken. (Pest, 1843) 7. 1.
