Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

210 FELHŐ IBOLYA a szűkebb értelemben vett szabad királyi városokétól), továbbá Korpona, 0=Zólyom, Breznóbánya (1655), az öt felsőmagyar« országi város: Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben; azon* kívül Késmárk (1655), Debrecen (1693), Nagybánya és Felső« bánya (mindkettő i6o7=től), végül a szlavón városok: Zágráb, Várasd, Körös, Kapronca. Ezeknek a városoknak földesura a király, önkormányzatuk van, minden belső ügyükben tetszésük szerint intézkedhetnek. Bírájukat, papjukat, tisztviselőiket maguk választják és- ezek végzik a város joghatósági területén a közigazgatást, rendfenn« tartást és igazságszolgáltatást.

2 Első fokon minden városban a városi bíró és a tanács ítélkezik a polgárok ügyeiben, felleb« bezés szempontjából pedig három csoportra oszlanak a városok. Az első csoportba a tárnoki városok tartoznak :• Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Modor,. Kismarton, Kőszeg, Szakolca, Korpona, Kassa, Eperjes, Bártfa, Zágráb, Körös, Várasd, Debrecen. Ezeknek fellebbezési fóruma a tárnoki szék (sedes tavernicalis), amelynek elnöke a tárnokmester (magister tavernicorum), bírótársai pedig a városoktól kiküldött polgárok. Itt a városi jogszokások szerint Ítélkeznek és a polgári bírótársak szava a döntő. A tárnoki ítélőszéktől még a királyhoz lehet fel« lebbezni. A királyt a személynek helyettesíti ugyan, de városi jogszokások szerint köteles ítélni a tárnokszéktől hozzákerülő ügyekben.

3 A második csoportban a személynöki városokat találjuk, ezek: Székesfehérvár, Szentgyörgy, Bazin, Ruszt, Trencsén, 0=Zólyom, Breznóbánya, Lőcse, Kisszeben, Késmárk, Nagy« bánya, Felsőbánya és Kapronca. Ezek közvetlenül a személy« nöki székhez (sedes personalitia) fellebbeznek. A személynek városi jog szerint ítél, de nem mindig polgári bírótársakkal, ezért a személynöki városok helyzetét a tárnokiakénál kevésbbé előnyösnek tartották.

4 A harmadik csoport a bányavárosoké. Ezek saját kikül* dötteikből felsőbíróságot alakítottak, amely Körmöcbányán ül össze ítélkezésre.

5 így tehát csak harmadik fokon kerül a pör a tárnokszékhez és azután a személynökhöz. Belső ügyeikben a városok jogszabályokat alkothatnak. 2 Wenzel G. : Magyarország városai és városjogai a múltban és jelenben. Értekezések a társadalomtudomány köréből. (Budapest, 1877) 29. 1. 3 Szentpétery I. : A tárnoki ítélőszék kialakulása. Századok, 1934. 582. 1. 4 Szentpétery I.: i. m. 558. 1. 5 Szentpétery I.: i. m. ^57. 1.