Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században. Városaink életébe a mohácsi vész utáni időkben egyre erősebb kézzel akart belenyúlni a királyi hatalom. Mi volt a jogi alapja ennek a beavatkozásnak, milyen szerv útján történt meg, a városok életének milyen területét érintette : ezekre a kérdé* sekre igyekszik feleletet adni ez a dolgozat. I. A szabad királyi városok. a) Jogaik és kötelességeik. Hosszú fejlődés során lett a régi libera villa=ból kiváltságos jogi helyzetű libera regiaque civitas. A királyok már a közép* korban igyekeztek fejleszteni és magukhoz kötni a városokat, hogy ezek gyarapodásával egyre nagyobb jövedelemre tegyenek szert. A későbbi szabad királyi városok önálló életének, fejlő* désének alapját azzal vetették meg, hogy kivették őket a megyei, illetve a földesúri hatóság alól. De maguk a városok is igyekez= tek kiváltságokat szerezni és visszakerülni a király hatósága alá, ha az esetleg eladományozta vagy elzálogosította őket.

1 Nézzük tehát, hogy a XVII. században melyek a szabad királyi városok, mik a jogaik és a kötelességeik. A régi szabad királyi városok közül Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár beleesik a török hódítás területébe, ezek csak a felszabadítás után jönnek számításba. A többi szabad királyi városok a követ« kezők: Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Szentgyörgy (1647s ben lett szabad királyi város), Bazin (szintén iÓ47=től), Modor (1607), Kismarton (1648), Kőszeg (1648), Szakolca, Ruszt (1681), Trencsén, a hét alsómagyarországi bányaváros : Seb mecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya, Bakabánya, Libete bánya, Újbánya, Bélabánya (ezek jogi helyzete kissé különbözik 1 Mályusz, E. : Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Viertel« jahrschrift für Sozial* und Wirtschaftsgeschichte, 1927—28. 360— 362. 1. Levéltári Közlemények. И