Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Jánossy Dénes: Budapest ostroma és az Országos Levéltár / 1–11. o.
BUDAPEST OSTROMA ÉS AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 5 fordultunk. Hivatkozva az épületben felhalmozott történeti forrásokra és a nagyértékű letétekre, az épületnek a beszállás solás alól való mentesítését és egy rendőrosztagnak az épület védelmére való kirendelését kértük. Ismét Varga Endre kol= légánk vállalkozott ennek a hivatalos megkeresésnek illetékes helyre való eljuttatására. Nagy megnyugvásunkra szolgált, hogy a katonai parancsnokság mindkét kérésünket teljesítette. A fejvesztettség azonban a Pestről visszaözönlő csapatok között óráról=órára növekedett, minek folytán mentesítésünk ellenére is állandó zaklatásoknak voltunk kitéve. Hiába állta el a kivezényelt rendőrség az épület kapuit, a fegyveres be= hatolási kísérletek éjjel=nappali készenlétet és izgalmas szóval* tásokat igényeltek. A katonaságon kívül a Várba menekülő polgári kormányszervekkel is késhegyig menő harcot kellett folytatnunk. így akart hozzánk erőszakkal betelepedni Vájna nyilas belügyminiszter is. Szerencsénkre titkárával éppen akkor tárgyaltunk, mikor az épület telitalálatot kapott, mely a hatalmas építményt alapjaiban remegtette meg. Erre a titkár maga is belátta, hogy főnökének nálunk biztonságos fedélre nem lehet reménye. De sok gondunk akadt a Várat védő német csapatokkal is. Hasztalanul kértük parancsnokaikat arra, hogy az épület hátsó részén elhúzódó Bástyasétány mentén ne állítsanak fel gép= fegyverfészkeket és aknavetőket, mert ezzel az épületre vonják a Rózsadombon levő szovjet=orosz tüzérség koncentrikus támadását. Csak gúnyos válaszokat kaptunk tőlük, midőn az épületben tárolt pótolhatatlan kultúrjavak védelmére hivat= köztünk. De ezzel a sok izgalommal még nem telt be a keserűség pohara, mert a legnagyobb megpróbáltatásokra csak ezután kellett elkészülnünk. Január i7=én este ю órakor rendőreink ellenállásával dacolva dr. Ackmann SS Obersturmführer vezetésével a németek betörték főkapunkat és az épületet fegy= veres erővel átvizsgálván követelték, hogy alagsori két tárgyi óvóhelyünk közül a jobbikat -— ahol legféltettebb irataink és összes középkori okleveleink voltak elhelyezve — reggel 6 órára a budai német csapatok főkötözőhelyének bocsássuk rendelkezésére. Nem tehettem mást, mint követelésével szem= ben ellenálltam, hivatkozva arra a mentesítési parancsra, melyet a várbeli német parancsnokságtól szereztünk meg. De még felsőbb engedély esetén is — magyaráztam neki — kép= telén volnék az épületben levő néhány munkatársammal, illetve a velünk levő asszonyokkal és gyermekekkel a sok vagonnyi iratanyagot az óvóhelyről reggelig kihordani.