Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.

A TÖRTÉNETÍRÁS ÉS A LEVÉLTÁRTUDOMÁNY - 11 <lezési tevékenységének, de még a későbbi századokban is, egészen a jelenkorig, állandók voltak az effajta levéltárren= dezések. Fölötte áll ennek a valóban csak elbeszélő, leíró rend* szernek az a rendezési törekvés, mely valami politikai vagy tudományos elv szem előtt tartásával egy bizonyos terv meg= valósítását tűzi ki célul. Kétségtelenül ilyenfajta terv szolgált alapul Putsch Vilmos bámulatos működésének, melynek folya= mán az osztrák hercegek középkori levéltárát rendezte és lajstromozta. Ez a következetes munka a XVI. század első felében befejeződött, és eredménye egy még ma "is meglévő négykötetes lajstromkönyv. Az ösztönzést ehhez a rendezési munkához a szerző minden bizonnyal egy I. Miksa által I5i2=ben felállított bizottság munkálataiból merítette, mely= nek feladata az osztrák levéltárügy újjászervezése volt, és amely= ben helyet foglalt Cuspinianus, az ismert humanista is.

5 Cuspinianus a császárokról nagy történeti művét írt; ez a mű a Habsburgok dicsőítésére készült, tehát kimondottan hazafias és ennek megfelelően oknyomozó (pragmatikus) jellege volt. Cuspinianus, mint egyébként ő maga is mondja, mindenesetre használta a császárok történetének megírásakor az osztrák hercegek levéltárát. Putsch rokoni kapcsolatban állt vele; őt Cuspinianus «vir antiquitatis studiosus»=nak nevezi műveiben.

6 Putsch lajstromának egész elrendezése Cuspinianus császár* történeté=vel rokon irányzatot árul el. Az egész repertórium a Habsburg=hercegek uralkodói tevékenységének bemutatását tűzte ki céljául. Ilyen szempontból osztotta fel az akkori Ausztria területén államhatalmat gyakorló uralkodó családok= nak, mint a görzi grófoknak, Wallsee urainak, Cilii, Orten= burg grófjainak és másoknak az osztrák hercegek levéltárába került különálló levéltárait, és csak annyiban hagyta meg azokat eredeti felállításukban, amennyiben a vezérlő szempont érdekében nem voltak hasznosíthatók.

7 Putsch Vilmos ren= dezési munkájában ezek szerint az oknyomozó irány érvénye= sülését kell látnunk. Még VI. Károly alatt további, bár tökéletlen kísérletek indulnak meg abban az irányban, hogy a rendezési munka ne pusztán az események tényleges lefolyásának megállapítását segítse elő, hanem az államigazgatás céljainak érdekében tanul* ságok és analógiás következtetések szolgálatába is legyen állít= ható. így ebbe az időbe esik Dumont János VI. Károly által 5 Gesamtinventar ... I. k. (Wien, 1956) 12*. 1. 6 Kletler, P.: Die Urkundenabteilung c. cikke (Gesamtinventar ... III. k. (Wien, 1938) 14. 1. 2. j. 7 Kletler, P.: i. m. 15. 1.