Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Lajos: A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában / 66–85. o.
72 KOVÁCS LAJOS teknek megfelelően állapítsa meg. ioi2=ben azután az újonnan szervezett levéltárosi állások egyikére dr. Gárdonyi Albertet választották meg, aki a selejtezés régóta húzódó ügyét nagy igyekezettel karolta fel. Gondosan tanulmányozta az időközben nyugalomba vonult Toldy főlevéltárnok 1904. évi selejtezési javaslatát és számos széljegyzetben fűzte hozzá megjegyzéseit. 1912 okt. i=én körlevelet intézett több külföldi levéltárhoz és kérte, hogy adjanak felvilágosítást selejtezési eljárásukról. Egy* úttal több hazai selejtezési szabályzatot is vizsgálat tárgyává tett. A rendelkezésre álló adatok felhasználásával i9i2okt.i9=én selejtezési javaslatot terjesztett a tanács elé. 10 Javaslatában hangsúlyozta, hogy a székesfőváros levéltári anyagának selejtezésére feltétlenül szükség van, mert külön= ben a levéltár rengeteg értéktelen iratot kénytelen őrizni. Az ilyen iratok sok helyet foglalnak el és tömegükkel megnehezít tik a kezelés munkáját. Mindezek alapján arra kérte a taná= csőt, hogy a levéltárba már beérkezett értéktelen iratok selej= teztessenek ki és a jövőben csak selejtezés után küldjék az irato= kat a levéltárba. Véleménye szerint az iratokat a selejtezés alkalmával két= féle szempont alapján kell elbírálni: az élő jog és a történelem szempontjából. E két szempont érvényesítésére úgy látta he= lyesnek, ha az élő jog szempontjából az irattár már a lajstromom zás során átvizsgálja az iratokat s az ilyen módon kiselejtezett iratanyagot átadja a levéltárnak, hogy vizsgálja felül történeti szempontból. A selejtezés tervszerűsége és megbízhatósága érdekében selejtezési szabályzat készítését ajánlotta. Az élő jog szempontja* ból az ilyen szabályzat pontosan meghatározhatja, mit kell megtartani, mit nem; történeti érték tekintetében az iratok csak egyenkint bírálhatók el. A selejtezési szabályzat azonban csak próbaselejtezések tapasztalatai alapján állítható össze. A selejtezést Gárdonyi a tanácsi IV. ügyosztály iratanya= gán akarta kezdeni. Ebben az időben a nevezett ügyosztály anyaga i886=tól i89Ó=ig bezárólag volt a levéltárban, és 1564 iratcsomót tett ki. Gárdonyi megállapítása szerint ebben az anyagban ritkán található történeti jelentőségű irat, azért azt javasolta, hogy a próbaselejtezés során csak a tanácsi vég= határozatokat, az azok alapjául szolgáló jelentéseket és a mellé* kelt eredeti okmányokat vonják ki a selejtezés alól. Javasolta egyúttal, hogy a levéltárral párhuzamosan az irattár is kezdje 10 Gárdonyi levéltárnok 1912 október io=én 59. Ivt. szám alatt kelt előterjesztése a tanácshoz. Hivatali ügyviteli iratok 71/1914.
