Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Lajos: A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában / 66–85. o.

70 KOVÁCS LAJOS lennek nyilvánítani. A mai ügyintézésben a gyakran ismétlődő esetekre készült azonos szövegezésű előadói ívek megsemmisül lése, ha csak közigazgatási, vagy jogi érdekek nem fűződnek hozzájuk, nem jelent akkora kárt, mint egyik=másik olyan be= adványé, melyben történetileg értékesíthető részletek találhatók. Több mint másfél évtized telt el addig, míg a selejtezés komoly formában ismét szóba került. Időközben a levéltár fejlődésében fontos változás következett be. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1901 jún. i2=én a levéltárat a szak= hivatalok sorába emelte és az irattárat különválasztotta tőle.

7 Az erre vonatkozó 7101901. kgy. számú szabályrendelet többek között azt is a levéltár feladatává tette, hogy a selejtezésre nézve időnként javaslatot terjesszen elő. Toldy főlevéltárnok ennek a kötelességének a legrövidebb időn belül meg akart felelni. 1902 jan. 24=én az újabban létre= jött iratanyag selejtezésére nézve a tanácshoz javaslatot nyuj= tott' be, majd 1904 jún. io=i előterjesztésében részletekbe menően taglalta a selejtezés ügyét.

8 Az utóbbi előterjesztésből kitűnik, hogy a levéltár által a Központi Városházán elfoglalt helyiségek már ekkor közeledtek a teljes megteléshez és a helyiségkérdés megoldására a főlevéltárnok egyetlen lehetősé* get látott, a minél gyökeresebb selejtezést. A levéltár részére 10.769/1901—Eln. szám alatt kiadott szabály utasítás 2. §=ára hivatkozva feltette a kérdést: «Minő legyen azon mód és rend= szer, amely szerint a levéltári anyagnak első selejtezése és a jövőben évről=évre eszközlendő selejtezése foganatosítandó lesz?"

9 Erre a kérdésre válaszolva, megállapította, hogy a selejtes zés a legfontosabb levéltári feladat és enélkül idővel az egész Központi Városháza sem lesz elegendő az iratok befogadására. Viszont a selejtezés komoly felelősséggel, nehézségekkel és töméntelen munkával jár. Eddig azért maradt el, mert nincse= nek általánosan elfogadott selejtezési szabályok. Nézete sze= rint egyetlen irat sem selejtezhető ki, míg hozzáértő egyén annak tartalmát meg nem vizsgálta. A hibás selejtezés folytán ugyanis nemcsak a polgárság magánérdekei szenvedhetnek érzékeny kárt, veszteséget szenvedhet maga a város is. Szerinte a levéltári anyag hat különféle csoportba oszt= 7 A kgy. határozat eredetijét 1. a közgyűlési jegyzőkönyvben. Megjelent a «Budapest székesfőváros szabályrendeletei, szabályzatai és utasításai* c, kiadvány VI. k. 110. lapján is. 8 L. az 1, jegyzetet. 9 A szóbanforgó szabályutasítás a 7. jegyzetben idézett kiadvány VI. k. 317. s köv. lapjain jelent meg.