Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Lajos: A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában / 66–85. o.
A SELEJTEZÉS BUDAPEST LEVÉLTÁRÁBAN 67 ségét. A tapasztalat szerint bőségesen választhatók ki olyan iratok, melyeknek értéke alig áll a semmi fölött. Kétségtelen, hogy a selejtezésiem könnyű feladat és csak avatott kézzel szabad hozzányúlni. Az általános selejtezési elvek lefektetésénél talán még nagyobb szükség van selejtezési gya= korlatra, melyet csak hivatásszerető, szakképzett és a selej= tezéssel hosszú időn át foglalkozó levéltárnokok szerezhet= nek meg. Most van harminc éve annak, hogy Budapest székesfő* város levéltárában megindult a rendszeres selejtezés munkája. Hosszú kísérletezések előzték meg, és az ügyre vonatkozólag ismételten különféle javaslatok hangzottak el. így tehát az eltelt hatom évtized lehetővé teszi, hogy a végzett munkáról összefoglaló képet nyújtsunk és rámutassunk néhány tényre és tanulságra, melyek a selejtezés kérdésének megvilágításához talán hasznosak lesznek. * Budapest székesfőváros levéltárában a selejtezés kérdése csaknem egyidős magával a levéltár megalakulásával. Azt lehetne mondani, hogy örökségképpen háramlóit a levéltárra, hisz elődei közül különösen Pest szabad királyi város levéltárában, miután az akkori körülményekhez mérten igen sok irat halmozódott fel, selejtezés révén igyekeztek biztosítani a levéltári helyiségek befogadóképességét.* Buda, Pest és Óbuda egyesítése fokozta a levéltári anyag elhelyezésének nehézségeit. Az egyesítés alkalmával a levéltár is megkapta a maga helyiségeit, ezek azonban még a hivatali munka folytatására is kicsinyek voltak. A régebbi levéltári anyag túlnyomó része elszórtan hevert a várds különböző pontjain. Toldy László főlevéltárnok szerint volt idő, amikor 12 külön= féle helyen, 60 helyiségben őrizték a főváros levéltárának anyagát. 2 Megfelelő elhelyezésre csak akkor kerülhetett sor, amikor a székesfőváros a központi városháza céljára nagy anyagi áldozattal megszerezte a kincstártól a Károly=laktanyát. Ebbe vonták össze a központi közigazgatás hivatalait, köztük a levél= tárat is. iooi=ben a levéltár helyiségei készen állottak és az addig szanaszét elhelyezett levéltári anyagot végre egyesíteni lehetett. A levéltár új, tágas helyiségei módot adtak arra, hogy néhány évig az újabb iratanyag is helyet találjon. Már ekkor 1 Toldy főlevéltárnok 1904 június locén 161. Ivt. szám alatt kelt előterjesztése. Selejtezésre vonatkozó iratok gyűjteménye a székess főváros levéltárában. 2 U. o. 5*
