Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - IRODALOM - Lendvay Magda: Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint. (A Magyar Szemle klasszikusai) Budapest, 1943. / 407–408. o.

IRODALOM 407 i aug. 26.) meggyőzően fejtegeti, hogy a törökkel a békét fenn kell tartani, mert sem Magyarország, sem a birodalom érdeke nem kívánja a háborút. A másik (1634 dec. 2.) a Pázmány és Esterházy Miklós nádor közt kiélesedő politikai ellentétekre vet érdekes vilá= got. A harmadikban (év nélkül) Pázmány kifogásolja, hogy a király, midőn kizárólag magyar ügyekben küld követet a portához, előze= tesen nem közli a magyar urakkal, holott ezek sokkal jobban ismerik a helyzetet, mint a külföldi tanácsosok. 4. szám. Képek Körmend múltjából. (171 1. 8°) Körmendről «szintetikus monográfia*) eddig nem jelent meg. Ez a dolgozat is csak részletmunka akar lenni; adatait főleg a Batthyány=család levéltárából veszi. Körmendet egy 1238. évi oklevél említi először. A határ leírásban szereplő magyar szavak azt mutatják, hogy magyar település volt. IV. Béla i244=ben fontos kiváltságokkal ruházta fel. (Köztük külön említést érdemel, hogy a törvényes örökös nélkül elhalok összes javaikat szabadon hagyhatják vagy a Körmenden épült egyháznak, vagy rokonaiknak.) Körmend vára ekkor fontos közlekedési csomópont volt. A szerző legrészletesebben Körmend XVII. századi életével foglalkozik. A függelékben Körmend múlt* jára vonatkozó magyar nyelvű okleveleket és leveleket tesz közzé. A Körmendi Füzetek hasznos gazdagodását jelentik a magyar történettudománynak, s egyúttal követésre méltó példát mutatnak más családi levéltárak értékeinek nyilvánosság elé hozására. Papp Lász • Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint. A Magyar Szemle Klasszikusai. — Budapest, 1943. 313 1. 8°. A Balassi Bálint életével és költészetével foglalkozók eddig útonsútfélen megoldatlan kérdésekbe ütköztek. E. munkája most a költő életének sok, eddig homályos pontjára derít fényt. De nem csupán életrajzi adatokat nyerünk, hanem e tanulmány alapján sikerül a költő egyéniségéhez is közelebb férkőznünk. Megismerjük a környezetet, hol első lírikusunk gyermekéveit töltötte, atyja igaz* ságtalan üldöztetésének hónapjait átélte, vitézi tetteivel a figyel* met magára vonta, tüzes temperamentumával szépasszonyok ke= gyeiért esengett. Eddig felhasználatlan osztálylevelek alapján elénk= tárulnak Liptóújvár, Zólyom, Kékkő vára, a Balassi=család ősi fészkei. Megismerjük a költő atyjának, a széles látókörű, humanista művelt= ségű Balassi Jánosnak jellemét is. Röviden szólva: Megismerjük a talajt, melyből a magyar lírai költészet első virágai fakadtak. É. új munkája nem a szokásos életrajz: egyéni módszerrel a költőt magát szólaltatja meg, vagy korabeli hivatalos iratokat, kér= vényeket, leveleket idézve, egészen új oldalakról világítja meg a költő személyét, életét. S ez a könyv felbecsülhetetlen értéke: felhívta a figyelmet arra, hogy az irodalomtörténet számára is milyen nagyértékű adatokai; őriznek a különféle levéltárak. E. előtt már mások Illésy János, Takáts Sándor is kezdték felhasználni a levéltárak Balassira vonatkozó adatait, de nem elég rendszeresen