Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - IRODALOM - Papp László: Körmendi füzetek. Szerkeszti Iványi Béla. Körmend, 1942–43. / 405–407. o.

406 IRODALOM domonkos generális kéri I. Lipót királyt, eszközölje ki a Szentszék* nél, hogy Boldog Margit tiszteletének az az ünnepélyes módja, melyet II. Pius pápa a magyar domonkos tartománynak engedélye* zett, az egész rendben meghonosodjék. A levél említést tesz a Szent Margitszigetről, továbbá arról, hogy Margit teste akkor még Pozsonyban volt (cuius virginale corpus Posonii . . . quiescít). 2. szám. A körmendi levéltár memorabiliái (180 1. 8°). A kör* mendi levéltári anyagnak külön része az «Acta Memorabilia» c. kötet. Ez a Batthyány*család legnevezetesebb és országos szempont= ból legértékesebb történelmi anyagát tartalmazza, elsősorban királyi oklevelek és levelek szövegét i?52*től ioo4=ig. E nevezetes gyüjte* ményt történetíróink közül sokan használták, így Kovachich Márton György, Wenzel Gusztáv, Thallóczy Lajos, Csánki Dezső, Fraknói Vilmos, Takáts Sándor. A középkori anyagban talán a legneveze= tesebbek II. Lajos király levelei, amelyeket Mohácsra vezető útja* ban íratott. Ebben a gyűjteményben van az a drámai hangú levél, amelyet a király néhány nappal halála előtt Mohács mezején írt. (Ezeket a leveleket Mályusz E. közzétette a Lev. Közi. IV. évf.= ban.) A memorabiliák részletes^ ismertetésére nincs helyünk, elég, ha megemlítjük, hogy az újkori részben különösen a Habsburg királyokról, továbbá a zsitvatoroki béketárgyalásokról, Bocskay István és II. Rákóczi Ferenc felkeléséről kapunk rendkívül érdekes anyagot. A sorozaton kívüli A) füzet: Címeres levelek a keszthejyi és körmendi hercegi levéltárakban (19 1. + 19 címerkép. 8°). Újkori cím eresleveleket közöl 1549—i9i5sből, továbbá rangemeléseket címeradományozás nélkül. Sajnos, a szépnyomású címerképek nem színesek. Címertani szempontból említést érdemel II. Mátyás király iói9*ből való armalisa, melyben Teöreös Jánost, Pázmány Péter esztergomi érsek titkárát, továbbá Teöreös Mihályt és Miklós Ferencet magyar nemességre emeli, és címert ad nekik. A címert ikonográfiái szempontból érdekessé teszi Szent István és Szent László király képe, a címerleírásban pedig igen tanulságos az egyes címeralakok jelentésének magyarázata. Említést érdemel I. Lipót* nak ióoi=ben kelt oklevele, amelyben Esterházy Pál nádor ajánla* tára a jogi tudásban jeleskedő Pinnyey Jánost bárói rangra emeli. Érdekes, hogy a bárói címert hercegi palást takarja. Végül I. Ferenc József magyarnyelvű címeres levelét emeljük ki (tombol), mely* ben dr. gr. Batthyány Lászlót és elsőszülött törvényes fiú leszárma* zóit magyar hercegi rangra emeli és nekik a Batthyány*Strattmann kettős címer és családi név viselését engedélyezi. •j. szám. Pázmány Péter kiadatlan levelei. (48 1. 8°) I. rész: A körmendi levéltár Pázmány levelei. Ezeket Pázmány Batthyány Ferenchez és özvegyéhez, Poppel Évához, valamint Batthyány Ádámhoz írta. Ismeretes, hogy Pázmány Jó viszonyban volt a pro* testáns Batthyány Ferenccel, kinek fiát, Ádámot később ő térítette át a katolikus vallásra. Erről érdekes adatokat szolgáltatnak az itt közzétett magyarnyelvű levelek. II. rész: Pázmány írásai a keszthelyi hercegi levéltárban. (Valamennyi latin nyelvű.) Az egyikben (1627