Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - IRODALOM - Papp László: Körmendi füzetek. Szerkeszti Iványi Béla. Körmend, 1942–43. / 405–407. o.

IRODALOM 405 kíván, mert a szerkesztőnek vizsgálnia kell azt is, hogy a különféle nevek alatt nem ugyanaz a személy, illetve hely rejtőzik=e. Borsa ennek a kívánalomnak láthatólag gondosan iparkodott eleget tenni, és ha a névmutató mégsem elégít kifennek oka maguknak a regesz= táknak készítésében követett rendszerben rejlik. A regesztázáskor ugyanis abból a felfogásból indultak ki, hogy még a XIV. században sincsenek voltaképeni családnevek, s ezért a helynevekből képezett családneveket kis betűvel írták, pl. az 1725. sz. regesztában: barnagi Máté fia László és abai (de Abay) Domokos fia Tamás; ennek meg= felelően azután ezek a személyek a névmutatóban is nem Barnagi és Abai, hanem keresztnéven mint Máté fia László (barnagi) és László (barnagi Máté fia), illetve Domokos fia Tamás (abai) és Tamás (abai Domokos fia) szerepelnek; ezenkívül külön előfordul még Barnag és Aba helynév is, holott a regesztában ezekről a helyek* röl, mint ilyenekről nincs is szó. A névmutató ily módon nem éri el célját, mert a Barnagi, illetve Abai család iránt érdeklődő termé= szetesen nem a keresztnevek alatt fogja a családot keresni, sőt a Barnag, illetve Abq helynévből sem fog feltétlenül Barnagi vagy Abai családra következtetni. A követett rendszer különben hely= pazarlással is jár, mert egy adat helyett hármat csinál. Elég lett volna Barnagi Máté fia László és Abai Domokos fia Tamás alatt fel= venni a mutatóba. Döry Ferenc Körmendi Füzetek. Szerkeszti IványiBéla. (Körmend, Rába= vidék ny. 1942—43.) A sorozat i942=ben indult meg. «Körmend végvárának archi= vuma feltárta kapuját.» A szerkesztő ezzel «a~mai nehéz időkben szinte merésznek mondható" vállalkozással meg akarja «könnyíteni és gyorsítani a jövő kutatóinak munkáját, akik e forráskiadvány* sorozat birtokában sok időrabló, fölösleges és fárasztó kutató= munkától lesznek megkímélve, s akik a távolból is megismerhetik a levéltár hatalmas anyagának tartalmát". A levéltár gazdag anyaga valóban sok új fényt vethet Magyarország történetére, hiszen közismert tény, hogy a Batthyány=nemzetség története mennyire összeforrt a nemzet történetévek Az első számot (Dominikánus levelek és oklevelek a^ körmendi levéltárban. 100 1. 8°.) időszerűsége is érdekessé teszi. Arpád=házi Szent Margit születésének 700 éves fordulójára jelent meg. I. ter= jedelmes bevezetésben foglalkozik a domonkosok visszatel epítésé= vei és megállapítja, hogy ez elsősorban Batthyány Ádám érdeme. A veszprémvölgyi ciszterci apácák Székesfehérvárnak török kézre kerülése után (1543) Körmendre húzódtak és magukkal vitték gazdag levéltárukat is. Az apácák kihalása után a levéltárat a Batt= hyányak mentették meg. A 151 darabból álló levéltárat Ádám gróf sajátkezűleg regesztázta iÓ38=ban. A közölt oklevelek (köztük 15 magyar nyelvű) az 1318—1689 közti évekből valók. Igen érdekes a függelékben olvasható levél iÓ72=ből. Ebben Rccaberti Tamás