Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - IRODALOM - Bottló Béla: Acta Eruditae Societatis Slovacae. I–II. köt. Red. L'udovít Novák. Bratislava, 1939–1940. / 400–403. o.

IRODALOM 401 jelzéseket (pl. az y fölötti pontot) jelezni kellett volna még akkor is, ha az oklevél facsimiléje mellékelve van. Miután H. — saját kijelentése szerint — diplomatikai közlést ad, feleslegesnek látszik a hivatalos kancelláriai rövidítések feloldásának zárójelben való közlése. így többek között az átírás 7. sorában a «p(ro)ti» szóban a «ro»=nak zárójelek közé tétele felesleges, a ÍJ. sorában pedig a «do geho (milos)ti» szöveg helyett, a facsimiléből ítélve, a «do gehomosti" feloldás látszik helyesebbnek. Dubay, D. A. : Kremnické listy z rokov 1564—1569. (Kör= möcbányai levelek az 1564—1569. évekből.) Linguistica Slovaca I—-II. 309—352 I. + 8 facsimile. Körmöcbánya korán, már hatalmas nak kezdetén arra kényszerült, hogy levéltára anyagának kezelését hivatásos levéltárosra bízza. A levéltárban az oklevelek időrendi sorrendben fekszenek. Az ebből az időből származó levelek nyelve vegyesen csehszlovák, de sok a német, latin és magyar nyelvű is. Tárgyuk szerint általában gazdasági vonatkozásúak. D. az 1564— 1569. évből 67 oklevelet közöl. Az oklevelek közlésmódjával kap= csolatban megjegyzéseink a következők: 1. Kár, hogy az oklevelek dátumát csak akkor oldja fel, ha év, hónap és napi keltezéssel van megadva, ha azonban valamely ünneppel fejezi ki a levél írója a keltezést, úgy az oklevél regesz= tájában a dátum feloldása hiányzik. Ezt a hiányt pedig akármelyik oklevéltani naptár használatával könnyen pótolhatta volna. Ilyenek: Bán. 15Ó7., Ben. 1567., Ho. 1566. 1., Ju. 1565., Mayt. 1568., Mayt. 1569. 4., Nov. 1565., Pak. 1565., Piv. 1569., Prz. 1569., Rev. 1564., Sedln. 1567., Tes. 1564., Tes. 1566., Tes. 1569., Zab. 1565., Zab. 1567. Több olyan oklevél is található, melyeknek keltezésében a levél írója csak az esztendőt es a hét napját adta meg. Ezeknek keletkezési idejét a levélből kivehető belső bizonyítékok alapján az éven belül is bizonyos határnapok közé lehetett és kellett volna* szorítania. 2. A szerző arról panaszkodik, hogy a régi nyelvemlé= kéknek szlovák nyelvre való átírásához hiányzanak a megállapított szabályok. Cseh módszerrel pedig ezeket átírni nem lehet. Szerint tünk, különösen akkor, ha — mint D. írja — a szövegközlés= nél filológiai szempontokat tartott szem előtt, arra kellett volna törekednie, hogy a korabeli írássajátságokat a leghívebben adja vissza. Ez az elv pedig teljesen független attól, hogy valamely szláv nyelvű szöveget milyen szláv népnek a tudósa ad ki. 3. Kritikai megjegyzéseinkhez a kiadvány mellett látható facsimiléket vettük alapul. A hely hiánya nem engedi meg, hogy a facsimilében közölt minden oklevelet kritikai vizsgálódásunk tárgyává tegyünk. Csak egy=két oklevelet nézünk tehát meg. így pl. a «Dlz. i5Ó9.» jelzet alatt közölt oklevéllel kapcsolatosan következők a megjegyzéseink: A kiadás 1. sorában «mesta» helyesen «miesta», a 2.=ban «wuobecz» helyesen «wuobetz», a ;j.=ban «zyta» helyesen «zyta», az 5.cben «w Sumu» helyesen «w Summu», «vhorskych w mynczi» helyesen «vherskych w mynczj», a 7.=ben «zlatych» helyesen «zlattych», a io.=ben a «ssedestate peniez» kifejezésben a két szó közé feltétlenül fölkiáltó jelet kellett volna zárójelek közé tennie annak a jelzésére, Levéltári Közlemények. 26