Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: A levéltári tárgyú jogszabályok fogyatkozásai / 29–40. o.

30 KLEIN GÁSPÁR maradt, melynek nem ritkán még biztos és megfelelő őrzési helye sem volt, mint pl. Borsod megyében is látjuk.

1 Mária Terézia a főispánok részére 1752 április 28=án adott szolgálati utasítás 5. pontjában az 1729 : XXV. t.=c.=ben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzését a főispánokra bízta azzal, hogy a levéltárakat, amennyiben rendetlen és rendezetlen állapotban vannak, igyekezzenek rendbehozatni. Ez az utasítás továbbra is irányadó maradt s a királynő 1768 november 2i=én kelt újabb rendeletében nemcsak megismételte az 1752. évi utasításnak a levéltárra vonatkozó pontját, hanem a főispánoktól jelentést is kívánt, hogy az egyes levéltárakban milyen régi az iratanyag, továbbá, hogy a levéltárak rendezettek és lajstromom zottak=e? Elsősorban tehát a rendes és rendezett állapot jött tekintetbe, de mivel az iratanyag régiségéről és a levéltár anya= gának lajstromozott voltáról is jelentést kívánt az uralkodó, ha rendeletileg is,, mégis olyan irányelveket igyekezett megállapít tani, amelyekhez a levéltáraknak a jövőben is feltétlenül ragasz= kodniok kellett. Bár a helytartótanács a kiadott rendeletek végrehajtását többször (így 1772 június i9=én is) megsürgette, a rendeleteket nem hajtották mindig és mindenütt végre. Az alkotmányos út elhagyásával rendeletek útján való intézkedés csak ellenhatást válthatott ki és ez a levéltárügy rovására ment. További tör= vényes rendelkezések hiányában érthető tehát, hogy a főszolga= bírák irataikat nem adták be, vagy ha be is adták, az átadás jegyzék vagy mutató nélkül történt, az ügykezelésben hiányok mutatkoztak, a levéltárak helyiségei pedig a célnak nem feleltek meg, bennük a levéltárral összefüggésben nem álló berendezés* sel találkozunk. Legtöbb vármegye a XVIII. század végén vagy a XIX. szá= zad elején építteti meg székházát. Minthogy ezek több helyen jelentős építmények voltak, bennük bőséges hely jutott a levél= tárnak, annál is inkább, mert ekkor még a főispánok, sőt sok= szór az alispánok sem laktak a megyeházán. A nagy nemzeti felbuzdulás korszakában az érdeklődés a magyar múlt felé fordult s minthogy a családok és a nemzet múltjára vonatkozó adatokat a levéltárak őrizték, a levéltárak egyre nagyobb meg= becsülésben kezdtek részesülni: tágas helyiségeikkel és ren= dezettségükkel sokszor a modern levéltár követelményének is 1 «Tabularium comitatus huius non aliud illa aetate quam chaos indigestorum actorum et protocollorüm ob defectum ordinariac cele= brandarum congregationum scdis non raro securo etiam ct commodo conservatorio destrtutorum.» Borsod megye levéltára Pol. Mand. Mat. I. fasc. I. 39.