Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: Gróf Batthyány Ádám, a levéltárrendező / 290–309. o.
306 IVANYI BÉLA saghodat nagi alázatossággal, méltóztassék ezeket a leueleketis el rakatnj, nem hittem volna, hogi anni légien abban az ládában, ez eginéhani nap volt munkám véllek, valami keués hátra vagion, egi kéét óra alat el végezem aztis». Végül a rende= zésről szóló legutolsó levél: «Az ideghen, gazos s rondgyos leuelekkel egész éjféligh szem veztegeteő faratsaghom volt, mégh egi mástul el valaszhattam s külőmb küló'mb kötésekben chinalhattam őket. Nagysaghod az maga leueleiuel, kik már irua vannak ezeketis el teheti, ha anhyra való ideje volna Nagysaghodnak. Mint hogy az idő múlik, ideyeis visza for= dúlnom az előbbeni Vramhoz: Mind az által e kéét három nap Nagysaghod által hánnyathattya azokat az leueleket, a kiket gondollya Nagysaghod, hogi szükséghképen megh kel nézni őket». Litomericzy nagy művét aránylag rövid idő, mindössze néhány hónap alatt, befejezte és úgy látszik, visszatért Sár= varra Nádasdyékhoz, hogy az ottani levéltár rendezését fo!y= tassa és befejezze. Midőn ezzel készen lett, rendje Sopronba helyezte át. 1653 december i4=én innen, úgy látszik kaszaházi Joó Miklós ösztönzésére, Batthyány Ádám grófnak levelet ír. Megemlíti, hogy Joóval sokszor beszélgetnek a körmendi állapotokról : «igen yó volna, ha Nagysaghod az eotet illeteő azon körmöndi okleveleket viszszaadná jó móddaK Tudjuk azon= ban, hogy Batthyány se jó móddal, se máskép okleveleket nem szívesen adott ki a kezéből, s így alig hihető, hogy Joó a kör= mendi levelekből valamit is visszakapott volna. Említettük már, hogy a körmendi levéltárban megvan Litomericzy sajátkezűíeg írt lajstromának fogalmazványa 219 lapon (438 oldalon). Ez a németújvári levéltár azon regesztáit tartalmazza, melyeket a rendezéskor Litomericzy az oklevelek hátára rávezetett. A lapoknak csak az egyik felén van írás, a tisztán maradt részeket Litomericzy részint pótlások beírására, részint pedig a beosztás és jelzetek (signatura) bejegyzésére tartotta üresen. E lajstrom szerint a németújvári levéltár ekkor 16 rendes nagyságú és egy kis (parva) cistában nyert elhelye= zést. Ezen az eredeti beosztáson azonban még Ádám gróf életében változtattak, a változást a lajstromkönyvbe be is vezet= ték és midőn a levéltár új rendje és beosztása teljesen és végleg kialakult, csak akkor tisztázták le Litomericzy művét. Litomericzy rendezésében a cisták capsákra (ez tehát a mai almárium és ladula beosztás alapja) oszlanak, a capsákon belül az egyes okleveleket betűkkel vagy sorszámokkal jelölték meg. A lajstromkönyvnek külön címe nincs, hanem az mindjárt a németújvári okleveles résszel kezdődik («Regestum Litterarum