Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: Gróf Batthyány Ádám, a levéltárrendező / 290–309. o.
300 IVANYI BÉLA melyes rendet, ilyen volt is, az első alapvető rendezés azonban és pedig éppen íójosben megint csak Ádám nevéhez fűződik. Batthyány Ádám gróf a magyar nyelven kívül tudott vala= mennyire németül, de már latinul kevésbbé, így tehát, ha talán ideje lett volna is, a latinnyelvű középkori családi oklevelek rendezésére vállalkozni nem mert, viszont azonban rendezet* lenül a levéltárnak ezt az állagát sem akarta utódaira hagyni. Kénytelen volt tehát e munkára megfelelő hozzáértő szak= embert keresni, s ezt Litomericzy — nevét néha Litomericzky* nek is írja — László németújvári ferences barát személyében meg is találta. Nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy Ádám gróf a levéltár rendezéséről Litomericzyvel mikor tárgyalt. Foljegy= zések nem maradtak, csak annyit tudunk, hogy állítólag 1650 első (?!) napjaiban Litomericzy a levéltárat már rendezi, esze= rint tehát a rendezés már iÓ49=ben (?!) megindult volna. Mindenesetre szerencsénk, hogy Ádám gróf a rendezés idejé= ben nem volt mindig Németújváron, mert így Litomericzy kénytelen volt a távollévő grófnak időnként rendszeres jelen= téseket küldeni, s így a rendezés kezdetének kétségtelen idő= pontját meg tudjuk állapítani, továbbá a munka egyes szakaszait és az ütemét követni tudjuk. Litomericzy első előttünk ismert jelentése 1650 január 9=én (ha az évszám nem hibás;J) Németújváron kelt, benne Litomericzy a Rohoncon lévő Ádám grófnak a következőket írja: «Egy kis Vétek esett az ládák zámában, az Correcta Nioltzadik ládában lévő leueleket eluégeztem, az előtte való NO 7 hatra vagion, kihez maid kezdek Istennek segétségéből, de ennek az fogiatkozasnak könnyű oruosagha vagion. Ebben azért az 7. hetedik ládában Veszprimi, Somogiuár, Tolna és Fejér Varmegyében léuŐ Jószágoknak leuelei, Beczkorul és Alsó Lynduaról való, Processussok sok kölÖmb kÖlÖmb féle dolgokrul régiekkel edgiőtt vannak. Minekelőtte azokat el végez= tem, szükségesnek találtam lenni, hogi egésségemreis gondot visellyek az Nagyságod Mennyorzagh érdemleő ayanlasa s segétséghe mellet, hogy yöuendó'ben alkalmatosabban szolgaU hassak Nagyságodnak, a mint hogi igiekezemis sziuből. Megh varom azokaért az Nagyságod kegyelmes paracholattyat, s ren= delését, noha az kezem erőtlenségbe unszol houa hamarab való el menetelemre". 11 11 Litomericzy levelei, egyet kivéve, mind a missilisek közt taláU hatók.