Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.

A TÖRTÉNETÍRÁS ÉS A LEVÉLTÁRTUDOMÁNY 27 Jegalább a fontosabb előadók életpályáját, valamint hivatali és egyéb helyzetét. A levéltári állagoknak a fejlődéskutató irattan értelmében történő ez a tudományos feldolgozása nemcsak a levéltári testek eredeti és szerves összefüggésükbe való vissza= állításának, hanem egy hatóság fejlődése és működése történeti méltatásának is elmaradhatatlan feltétele. Ezt a történeti érté= kelést csak akkor hajthatjuk végre, ha tudjuk, hogy tulajdon= képpen hogyan is folyt le az ügymenet. Bár ezek a munkák elsősorban a levéltártudomány és a közigazgatástörténet javára válnak, ezenfelül előmozdítanak az illető iratdarabokkal össze= függésben álló mindenfajta történeti szemléletet is. Egy irat= darab jelentőségét ugyanis csak akkor tudjuk teljes mértékben értékelni, ha bepillanthatunk keletkezésének közelebbi körüU menyeibe, ha tájékozva vagyunk arról, hogy ki és milyen körül= menyek között írta, mi volt a rendeltetése stb. Ez a megállapítás természetesen nem új felfedezés. Sok neves történetíró fel= ismerte már ezt és kísérletet tett arra, hogy ezeket a megállapít tásokat a rendelkezésére álló eszközökkel igazolja. Egyes külön= álló leltáraink segítségével mi csak megkíséreljük, hogy ezeket a megállapításokat széles alapon valóra váltsuk és ezáltal a kuta= tást felvértezzük az illető levéltári testek és az azokban foglalt egyes darabok kritikai taglalására. Máig már három ilyenfajta monográfia jelent meg: Gross Lothar, Die Geschichte der deutschen Reichshofkanzlei von 1559 kis 1806, 193-5; Mayr Josef Kari, Geschichte der österreichischen Staatskanzlei im Zeitalter des Fürsten Metternich, 1935; Mayr Josef Kari, Metternichs geheimer Briefdienst, Postlogen und Postkurse, 1935Ezeknek a külön leltáraknak hivataltörténeti alapon való kiadása folytatódni fog, ha nyugodtabb idők következnek. A kabinet kancelláriája történetének feldolgozása Reinöríl, az udvari hivataloké (Hofstábe) pedig Kraus tollából előkészület* ben van. Erb Kelemen báró, az osztrák külügyminisztérium volt osztályfőnöke, aki évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik, a külügyminisztérium i848=tól I9i8=ig terjedő történetének feldolgozását már csaknem befejezte. Azt hiszem, az elmondottak meggyőznek arról, hogy a tör= ténetírás és a történetkutatás különféle irányai milyen erős mértékben befolyásolták a levéltári rendezési munkákat. Megfordítva viszont a levéltártudomány, nem is szólva a kutatási szolgálatról, mint segédtudomány is termékenyítőleg hat a történetkutatásra és történetírásra. Itt nincs helyünk azoknak az egyes eseteknek a részletes felsorolására, hogy a tör= téneti segédtudományok milyen támogatást nyertek a levél=