Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.

2(3 BITTNER LAJOS sítés céljából rendelkezésre álltak az általános vezérkatalógus és a mondott felvételi lapok három sorozatba osztott tisztázati példányai. E közös munkaalapon túl mindegyik cikket szerzője a saját neve alatt és írói felelősségével írta meg. Szabad kezet kaptak a dolgozótársak az irodalom felhasználásában és a levél= tári állagok közelebbi átvizsgálásában is. Ezen az alapon dol= gozták ki az 1936—1940. években kiadott összefoglaló leltárat (Gesamtinventar des Wiener Haus=, Hof= und Staatsarchivs). A fejlődéskutató irattan módszere szerint végrehajtott, föntebb leírt adatgyűjtések még azt is lehetővé tették, hogy jómagam előadjam a levéltár külső és belső történetét, Huter Ferenc pedig megírja a levéltári tisztviselők részletes életrajzát, amely munkák arra vannak hivatva, hogy a kutatónak az általa felfedezett adatok önálló kiaknázását megkönnyítsék. Kezdettől fogva tisztában voltunk azzal, hogy az állagok* nak a proveniencia=elv értelmében való újjárendezésére még nem volt megadva minden előfeltétel azáltal, hogy az általános vezérkatalógus elkészült, és a Házi, Udvari és Állami Levél* tárba került levéltári testek összetételéről és további kezeléséről szóló híradások feltárását az összefoglaló leltárban sikerült meg= valósítani. Jól tudtuk, hogy erre a rendezési munkára csak az egyes levéltári testekbe foglalt levéltári anyag belső és külső ismertetőjegyeinek tüzetes vizsgálata alapján kerülhet sor. E vizsgálatokat azon hatóságok történetének monográfiaszerű megírása útján terveztük, amely hatóságok működéséből a Házi, Udvari és Állami Levéltárban őrzött levéltári testek kelet* keztek. A levéltári intézmény mint egység felépítésének kritikai leírása, tehát a teljes leltár után az intézményben őrzött külön* álló levéltári testek felépítésének kritikai ismertetéséhez kellett fogni azoknak a levéltári személyeknek élő ügymenetéből kiin* dúlva, amelyek működésében az illető levéltári testek kifej* lődtek. Ezekre a levéltári testekre is alkalmazni kellett a fej* lődéskutató módszer által kipróbált vizsgálódási alapelveket. A hivataltörténeti munkákban eddig elsősorban tárgyalt külső történet mellett tehát mindenekelőtt az illető hatóság belső történetére kellett figyelni. Be kellett mutatni, hogy valójában hogyan is működött az illető hatóság. E szerint a főfigyelmet az ügyköri beosztásoknak és annak a szerepnek a tisztázására kellett fordítani, amelyet az egyes előadók játszottak. A meg* lévő hivatali szabályzatokon, irodai rendtartásokon és egyéb előírásszerű rendelkezéseken kívül ebből a célból összefoglaló vizsgálat alá kellett vonni maguknak az iratdaraboknak külső és belső ismertetőjegyeit, elsősorban az előadók és irodai tiszt* viselők előforduló kezeírását, továbbá meg kellett világítani