Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.

A TÖRTÉNETÍRÁS ÉS A LEVÉLTÁRTUDOMÁNY 25 kezeírását és tisztáztuk a hivatali feljegyzések jelentését, értel= mét, vagyis szintetikus módon a levéltár egész külső és belső ügymenetét. Ezen az úton sikerült pl. a regisztratúrában elő= forduló és magukon a levéltári állagokon is szereplő különféle feljegyzések idejét meghatározni. Ha pl. egy oklevélen Putsch, egy iraton pedig Knechtl kezétől származó feljegyzés volt található, akkor ebből már kiderült, hogy az oklevél már a XVI. század elején, az irat pedig már a XIX. század első felé= ben a levéltár őrizetében volt. Ekképpen az elégtelen adatot sok esetben összefüggésbe lehetett hozni közelebbi más ada= tokkal, és ezáltal lehetővé vált mind a három rovat kitöltése. A fogalmazványban lévő felvételi lapokat azután három példányban gépírással letisztázták. E három példány közül az első példányú felvételi lapokat betűrendben az első rovat (beszolgáltató és átadó alany) adatai szerint, a második példány lapjait a második rovat (proveniencía) adatai szerint és végül a harmadik példány lapjait a harmadik rovat (utolsó jelzet) adatai szerint állítottuk fel. Ezen a módon meglehetősen kime= rítő áttekintést nyertünk azokról a személyekről és helyekről, ahonnan a levéltári anyag befutott, továbbá azokról a levéltári testekről, amelyek a levéltárba kerültek; végül pedig eredménye lett ennek a munkának egy az általános vezérkatalógusnak meg= felelő betűrendes összefoglalása a Házi, Udvari és Állami Levél= tárban található állagoknak pillanatnyilag érvényes elhelye= zésük és jelzetük szerint. Minthogy ezeknek a három sorozatba osztott felvétel* lapoknak mindegyike a maga részéről ismét feltünteti a beszolgáltatóra, a származásra és a modern jelzetre vonatkozó összes adatokat, ha pl. egy bizonyos hatósággal foly= tátott csereforgalmat kell nyomon követni, egyidejűleg azonnal látni lehet, hogy melyik levéltári testeket érintette az, és az illető állagok ma milyen elhelyezésben vannak, vagy korábban milyenben voltak. Majdnem mindegyik levéltári testre vonat= kozólag meg lehet találni, hogy honnan került a levéltárba és melyik osztályba van besorozva, és végül mindegyik ma fennálló osztályról tüstént meg lehet állapítani, hogy milyen levéltári testekből tevődik össze és honnan származtak ezek a levéltári testek. Az ekként három sorozatban készült cédulakatalógus alap= ján mármost közös munkával hozzá lehetett fogni egy fejlődés= kutató szempontok szerinti teljes leltár megszerkesztéséhez. Itt az eljárás a következő volt. Mindegyik dolgozótárs meg= kapta azoknak a felvételi lapoknak a fogalmazványát, amelyek az általa elvállalt szakasz feldolgozásához mint munkájának segédeszközei szükségesek voltak. Közös használat és értéke*