Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.

24 BITTNER LAJOS eló'készítése céljából folytak már idevágó előmunkálatok. Rend= szeres feldolgozáshoz csak iQ24=ben tudtunk fogni. Ennek megfelelően a Házi, Udvari és Állami Levéltár egész regisztra= túráját (irattárát) az 1924—1927 közti években magam és az összes lajstromokat munkatársaim segítségével a fent tárgyalt szempontok szerint átnéztem és ebben a munkában a követ= kező eljárást követtem. A regisztratára minden egyes ügy= darabját valamennyi mellékletével együtt sorról=sorra áttanul= mányoztam, az állagok — ide értve .a levéltári segédeszközöket is — felépítésére vonatkozó mindenfajta utalás után kutatva. Az így nyert utalásokat ismét különleges felvételi lapokra jegyeztem fel a következő módon. Az első rovatba («Beszol= gáltató», Einlieferungsstelle jelzéssel) került a személy vagy hatóság, ahonnan az illető levéltári állag a levéltárba jutott, a második, «Származás» (Provenienz) jelzésű rovatba annak a levéltári testnek az adatai, amelyből a bekerült levéltári anyag származott, és a «Jelzet» (Signatur) felírású harmadik rovatba az az osztály, amelybe az illető levéltári anyag ebben az időben tartozott. A negyedik rovat a felsorolt adatok lelő= helyének feljegyzésére szolgált. Ez az eljárás viszonylag egy= szerű volt, ha keltezett átvételi jegyzékek álltak rendelkezésre, amelyekben a különféle osztályokba való beosztás pontosan fel volt jegyezve. így állt a helyzet pl. I. Lipót király és csá= szár titkos tanácsa elnökének, Porcia Ferdinánd János herceg= nek i88o=ban átvett irathagyatéka esetében. Ezt az iratanyagot felosztották és egyes részeit pl. mesterségesen alakított angliai, franciaországi, magyarországi és velencei osztályokba sorozták. Ennek megfelelően négy mutatólap készült, amelyeknek első rovatába a «Beszolgáltató» cím alá mindenütt ez a feljegyzés került: Porcia=féle levéltár; a második rovatba a «Származás» cím alá: titkos tanács. Mint harmadik rovat (Jelzet) esetenkint: Anglia, illetve Franciaország, Magyarország és Velence volt a feljegyzés szövege. Gyakran azonban nem volt ilyen egy= szerű a helyzet. A regisztratúra iratai és a levéltári segéd= eszközök (segédkönyvek) ritkán tették lehetővé a három első rovat azonnali és egyidejű kitöltését, nem egyszer csak egyik vagy másik rovatra volt adat, sokszor csak egy=egy szóba foglalt bizonytalan közlés állt rendelkezésre keltezés és közelebbi adatok nélkül. Hogy az egyes rovatokat megközelítőleg kimerí= tőén ki lehessen tölteni, a fejlődéskutató irattan módszere szerint nyomozó eljárásnak kellett alávetni a levéltár egész regisztratúráját, a levéltári segédkönyveket (lajstromokat), sőt még az állagokon megfigyelhető levéltári kezelés mindenfajta nyomát is. Kiderítettük tehát az egyes levéltári tisztviselők