Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Soós Imre: Heves vármegye levéltárának történetéből / 260–289. o.

266 SOÓS IMRE vezet azonnal el is készült. Miután a tervezetet a közgyűlés jóváhagyta, a lajstromozás munkálatainak elvégzésére a főispán előterjesztésére Liszkay Miklóst választották meg, ki a köz= gyűlés színe előtt esküt tett. Fizetése évi 400 frt volt, továbbá tüzelőanyagot kapott és bent lakhatott a megyeházán.

20 Heves megye első levéltárosa, illetve lajstromozója s levél= tári rendszerének megalkotója, majd később kiváló főjegyzője az olaszliszkai Liszkay=családnak nógrádmegyei ágából szár= mázott. Liszkay Miklós Nógrád megye 1760. évi nemesi bizonyságlevele szerint előbb Vácon telepedett le, majd innét Egerbe költözött. Lajstromozási munkálatainak műhelytitkaiba csak a létrejött és általa létrehozott levéltári rendszer tüzetes átvizsgálása alapján lehet betekintést nyerni, miután maga a lajstromozási tervezet nem maradt fönn. Liszkay levéltári rendszerének alapja az időrendi sorrend; bármennyire mesterséges is, végtelenül egyszerű és könnyen áttekinthető. A külön csoportként kezelt befejezett polgári és bűnperek kivételével a levéltár egész anyagát — az egyes iratok tárgyát és az iratok létrehozóját nem tekintve — egyetlen keretbe illesztette s időrendbe rakva, évfolyamonkint újrakez= dődő folyószámokkal ellátva, lajstromozta. Ez az egy ideig egyetlen lajstromozott iratgyűjtemény később is a legnagyobb és legfontosabb egysége maradt a levéltárnak s koronkint más= más elnevezést nyert. Maga Liszkay «acta regestrata», «acta archivalia» néven nevezte. A múlt század közepén köztárgyak, közigazgatási iratok, közgyűlési iratok megjelölést alkalmazzák erre a nagy gyűjteményre. E levéltári egység legnagyobb tömegű és legfontosabb alkotóeleme a közgyűlési iratanyag, s ezért e gyűjteményt — miután a későbbiekben kialakult és ugyan= csak lajstromozott kisebb levéltári csoportoktól való megkülön= böztetés céljából az «acta regestrata» elnevezést mindvégig következetesen nem alkalmazhatjuk — a «közgyűlési, közigaz* gatási iratok» névvel jelöljük. A különálló csoportba sorolt befejezett polgári és bűn= pereket Liszkay nem lajstromozta, de utódai kényszerültek rá, mert ez az iratanyag erősen megnövekedett. Arra a kérdésre, hogy mi tartozzék e peres anyagot tartalmazó csoportba s mi az acta regestrata=csoportba, sem Liszkay, sem utódai nem alakítottak ki minden esetre érvényes következetes gyakorlatot. Annyi bizonyos, hogy az előbbibe kizárólag a megyei törvény* szék peres anyagát osztották be, míg a járási szolgabírák tors vénykezési eljárása során termelt anyag a szolgabírónak hiva= 80 1768. 22?. jk. 1.