Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Soós Imre: Heves vármegye levéltárának történetéből / 260–289. o.

HEVES VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 263 tári anyagot tartalmazó ládáknak a gyöngyösi Szent Bertalan= templom sekrestyéjében való elhelyezésére; új ládákat, zárakat is szerzett be. A levéltárat tehát — valószínűleg az i74o=es évek végéig — a gyöngyösi ferencrendiek templomában őrizték.

11 További sorsáról Egerbe szállítása idejéig alig van adat. A me= gye közönsége kettős irányban mutatott érdekló'dést a levéltár iránt: egyrészt gondosan ellenőrizte a jegyzőkönyvek vezetését, másolását, egyeztetését, másrészt ismételten elrendelte, hogy a tisztviselők távozásukkor iratjegyzék kíséretében adják át hivatalos irományaikat a levéltárnak.

12 Ez az oka annak, hogy a levéltár anyaga a XVIII. század közepéig oly sok szolgabírói ügydarabot foglal magában. A levéltár felelős gondviselője és kezelője a főjegyző. Mikor Gosztonyi István főjegyzőt ló évi működése után i74?=ban a jászkerület adminisztrátorává nevezték ki, a hevesmegyei főispán nem mentette föl korábbi hivatalától mindaddig, míg a jegyzőkönyveket tökéletesen rendbe nem hozta.

13 A vármegye 1747 decemberében elhatározta, hogy Eger= ben megyeházát építtet. A sürgető okok között említi L)évay András alispán a legelső helyen annak szükségességét, hogy a levéltár végre biztos helyen állandó helyiséget nyerhessen. Barkóczy Ferenc püspök és főispán, hogy a megyeháza számára megfelelő telket biztosítson, az Urak utcájában, a mai Káptalan= utcában, a ferencrendiek templomával szemben, a Fekete Sas= hoz címzett püspöki fogadót és az egész hozzátartozó telket 2000 forintért átengedte a megyének. Az építkezés i749=ben indult meg, az utcai épületrész 1756=^ elkészült, csak az udvari szárnyon és a börtönépületben tartott a munka még az i7Óo=as évek közepén is. A jozefinizmus felé hajló kései barokk cpít= meny Gerl Mátyás bécsi építész munkája. A levéltár céljára az épület jobboldali, keleti udvari szárnyának második emeletén biztosítottak két egymásbanyíló, a lépcsőház által más helyi= ségektől tökéletesen elkülönített nagy szobát. A bejárati egy= ablakos külső helyiség, mely egyelőre meglehetősen durva deszkapadlóval állványozás nélkül maradt, irodahelyiségül s a levéltár kezelőjének ideiglenes lakóhelyül is szolgált, a belső háromablakos, kehlheimi kőlapokkal borított helyiség pedig stílszerű tölgyfabútorzatot kapott, levéltári raktár céljaira. A barokk szekrények egészen a mennyezetig borítják be a fala= kat, az ajtó= és ablakmélyedések is faburkolattal vannak ellátva, 1725. 513. jk. 1. 1727. 1., 7.; 1731. 264. jk. I. 1743. 4. jk. 1.