Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Soós Imre: Heves vármegye levéltárának történetéből / 260–289. o.

264 SOÓS IMRE maga az ajtó pedig vasból készült.

14 A szekrények belső beosz= tását egy=egy év irattermelésének mennyiségéhez méretezték oly módon, hogy minden évfolyam iratanyaga (mind a peres anyag, mind a közgyűlési anyag) külön fiókban («loculusban») nyert elhelyezést. A szekrényéket üvegajtókkal látták el; általá= ban egyajtósak, csupán a nyugati, északi és keleti falrész kÖze= pén emelkedik egy=egy mélységben nagyobb, homorú, díszes kétajtós szekrény, mindegyik tetején a nemes tölgy anyagából kifaragott, valódi aranyozással borított címer, s a címerek mellett ugyancsak arannyal fedett két=két jelképes alak. A nyu= gáti szárnyon Heves vármegye címere látható, mellette jobb* * oldalt az angyalalak mérleget, baloldalt pedig kivont kardot tart kezében, jelképezve a megyének mind a polgári perekben, mind a bűnügyekben ítélkezésre való jogosultságát. Ebben a szekrénysorban helyezték el ugyanis a megyei törvényszék pol= gári és büntetőpereit. A keleti falrész közepén elhelyezett szek= rényt a megyeházat építtető Barkóczy püspök címere díszíti. Az északi oldalon levő középső nagy szekrény tetején Magyar= ország címere látható, itt a két jelképes alak: kucsmás, mentés, csizmás magyar nemes azt példázza, hogy ebben a szekrény* sorozatban főként a megyebeli nemesek birtokjogaira, nemes= ségére, politikai=közigazgatási ténykedésére vonatkozó «köz= gyűlési» iratanyagot helyezték el. A tárgymutató hiányában nehezen kezelhető egykorú jegyzőkönyvekből és iratokból nem lehetett egyelőre megállapít tani, hogy a levéltári helyiség berendezését mikor fejezték be s az iratokat mikor szállították oda. Annyi bizonyos, hogy ennek az i7Ó8=ban megindult nagy levéltárrendezés után kellett tör= tennie, mert az iratokat évszám szerint ekkor válogatták szét s csak ekkor tudhatták megállapítani, hogy egy=egy év anyagá= nak milyen terjedelmű fiók szükséges a szekrényekben. Az első közgyűlést 1756 április 2Ósán tartották az egri vármegyeháza nagytermében. Ugyanekkor a távozó Dévay András alispán bejelentette, hogy a közgyűlési jegyzőkönyveket három évre visszamenően letisztázták.

15 i757=ben újból fel= szólították a tisztviselőket, hogy a náluk levő összes hivatalos iratokat a levéltárba szolgáltassák be, i758=ban pedig a szám* adási iratok rendezését határozták el.

16 1763; óta az úriszékek jegyzőkönyvei a szolgabírák által hitelesítve rendszeresen be= kerültek a levéltárba. i76?=ben kiadják a rendelkezést, hogy 14 Szmrecsányi M.: Eger művészetéről, (Budapest, 1937) 77. 1. és 1747. 91. jk. 1. 16 1756. 155. jk. 1. 16 1757- 57- ík. 1.; 1758. 352. jk. 1.