Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bittner Lajos: A történetírás és a levéltártudomány / 4–28. o.
22 BITTNER LAJOS biztosíthatja a cél sikeres elérését. A munkaerők ilyenféle összefogására lehetőséget éppen a nagy tudományos intéz= menyek nyújtanak, mert itt a hivatali megkötöttség is biztosi* tékául szolgál a munkaterv és hagyomány megtartásának. A teljes levéltári állag pontosabb számbavétele és a még fel nem dolgozott állagok behatóbb leltározása érdekében, ami természetszerűleg hosszabb időt igényelt, Károlyi alapos meg= vitatások után elfogadta azt a tervemet, hogy minden egyes különálló állagról három példányban sokszorosítva részletesebb törzslapok {alapcédulák) készüljenek, amelyekből azután meg= felelően elrendezve egy a raktári elhelyezésre utaló jegyzéket, egy osztályok szerinti jegyzéket és egy az egész levéltárra vonatkozó betűrendes mutatót állítottunk össze. Ez utóbbi a törzslapokra felvett részleges adatokat is tartalmazta. Vala= mennyi lajstromot, akkor szám szerint 537=et, lettek légyen azok bármilyen fajtájúak, meghatározott rendszerbe foglalva folytatólagos számozással láttunk el. Ezekről szintén készültek törzslapok, mégpedig négyszeres sokszorosításban. Három pél= dányt a fenti sorozatokba osztottunk, a negyedikből a lajstro= mok teljes jegyzéke alakult. Összességükben a törzslapoknak ez a négy sorozata képezte az általános vezérkatalógust, amely az 191-5—I9i6=ig terjedő időben 23.000 mutatólappal teljessé vált és a jelen időkig folytatva ma 30.000 törzslapot foglal magában. Az általános áttekintés, mely e munkák segítségével vált lehetővé, megkönnyítette a levéltári szolgálat fokozatos átszer= vezését a fejlődéskutató történetírás alapelvei szerint, ami a levéltári származási elv (a proveniencia elvének) érvényesülés seben jutott kifejezésre. Ez elv mellett már Sickel, majd pedig a porosz levéltári igazgatás is állást foglalt, és nemzetközi elterjedtségében közkeletű volt. Ez az alapelv megkívánja, hogy az egyes levéltári testek (regisztratúrák) abban az összetételben és rendben maradjanak meg, ahogyan a levéltárat létrehozó személy ügymenetéből szervesen kialakultak. Ennek az elvnek értelmében most a szerencsétlen kiválogatási rendszerrel való nyilt és világos szakításra került sor, és az a követelmény érvé= nyesült, hogy a Házi, Udvari és Állami Levéltár a közös osztrák=magyar tulajdonban levő valamennyi levéltári test gyűjtőhelyévé nyilváníttassák, amennyiben az illető levéltári testek nem a Kriegsarchiv=ba vagy a Hofkammer levéltárába artoznak. Ezt a kívánalmat a külügyminisztérium 1914 január i5*én jóváhagyta, és ez 1940 májusáig a levéltár szervezetének szilárd alapjául szolgált. A proveniencia=elv tanai szerint mármost a belső szol=
