Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

f VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 245 hogy a városuk vármegyei, székhely legyen és a királyhoz fordultak segítségért. A király különös jóindulattal a vagyo= nos örmények iránt, kijelentette, hogy nem engedi be a vár= megyét a városba.

390 Ekkor azonban a Rendek a vármegye pártjára álltak és i8n=ben Szamosújvárt Doboka vármegyéhez csatolták, hogy a dobokaiak végre székhelyhez jussanak. A szamosújváriak újra a király segítségét kérték,

391 aki ekkor is a város pártjára állott. i8i8=ban megint Székre, i828=ban Bonchidára tették át a székhelyet s természetesen a levéltár is ide költözött.

392 Közben tovább folyt a küzdelem a vármegye és Szamosújvár között. A székház építéséből végül is nem lett semmi. i848=ban az oláhok Bonchidát is feldúlták és elpusz= tult a vármegye levéltára.

393 Az akkori szomorú események megszüntettek minden kicsinyes torzsalkodást: Szamosújvár készségesen befogadta a vármegyét, átengedve neki a piaci nagyvendéglő emeletét. Ide szállították i849=ben a meg= maradt iratroncsokat is.

394 Utóbb, i86i=ben és most már hosszabb időre, ismét Szamosújvár jelöltetett ki székhelyül.

395 Mikor i8yó=ban Doboka és Belsőszolnok egyesítésével Szolnok* Doboka vármegye lett, az iratok Désre, az új székhelyre kerül= tek. Felsőfehér vármegye az 1774 júl. ?=iki 6092. sz. legfelsőbb rendelettel Fehér vármegye területéből hasíttatott ki. Szék= helye Martonfalva volt, ahol a vármegyének egy düledező, félig a földbe süppedt háza volt. Itt őrizték a levéltárat. A vár= megye i8o^=ban más székhelyet kért, de eredménytelenül.

396 i8ij=ben engedélyt kért, hogy székházát kibővíthesse s a levél= tárát teljesen átrendezhesse. De most is hiába.

397 A székhely, a székhellyel járó terhektől szabadulni kívánó martonfalviak erőfeszítései ellenére, még évtizedekig Martonfalva maradt. Utóbb Erzsébetváros lett a központ.

398 i87Ó=ban megszűnt a vármegye. Területének egy része Fogaras, a többi az ugyan= akkor megalakult Nagyküküllő, Szeben és Háromszék vár= megyékhez csatoltatott (1876 : XXXIII. t.=c). Fogaras vidékének mint törvényhatóságnak sohasem volt székháza. A XVIII. század nyolcvanas éveiben Teleky Lajos 390 Szongott K.: i. m. II: 278, 270.1.; 0. L. Erd. Kanc. 1809 : 95 1. 381 U. o. 1815 :i; 2548, 2871. 392 Hodor K.: i. m. 655., 684. I. 393 Főglein A.: A vármegyei jegyzőkönyv. Lev. Közi. 1938, 162. 1. 394 Szongott K.: i. m. II. 454. I. — III. 199. 1. 396 Szongott K.: i. m. III. 202. 1. 396 O. L. Erd. Kanc. 1805: 669. 397 U. o. 1817: 1325. 388 Zimmermann, F.: Das Archív d. St. Hermannstadt. 6. I.