Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

246 PÖGLEIN ANTAL gróf fogarasi házát bérelte és itt ó'rizte az iratait. A gróf 1788= ban, majd néhány év múlva újból megvételre ajánlotta fel a házát,

399 de a vételből nem lett semmi; sőt a törvényhatóság kiköltözött az épületből és a fogarasi várkastélyban a katonai parancsnokságtól bérelt több helyiséget. i8o7=ben azonban innen is távoznia kellett. A levéltár folyton vándorolt. A tör= vényhatóság sem i87Ó=ban, amikor vármegyévé alakult, sem utóbb nem szerzett székházat. Még i88o=ban is bérelt házban őrizték a vármegye iratait. Mindössze egy szobából állt akkor az archívum, s az iratok jó részének még állvány sem jutott, hanem nagyobb csomagokba kötve voltak felhalmozva.

400 Háromszéknek nem volt állandó székhelye. i7Ó4=ben a levéltár az ekkor felállított állandó tábla székhelyére, Alsócserná= tonba került. A Háromszékhez csatolt Miklósvár szék viszont, amelynek saját önkormányzata és így külön székháza is volt, felváltva Bölönben, Nagyajtán, Köpecen és Baróthon rendezte be levéltárát, részint egy nemesi kúriában, részint a szék házának egyik boltozatos, tehát tűzbiztos szobájában helyezve el.

401 i78o=ban, majd i7o*3=ban a legfelsőbb hely Alsócserná= tont jelölte ki, hogy Háromszék itt építse fel a székházát. A kincstárnak azonban a török háborúban másra kellett a pénz s így az építés elmaradt.

402 Levéltára folyton vándorolt. 1799= ben gróf Mikes János királybíró Laborfalván helyezte el a szék iratait. Tudomást szerezvén erről a kancellária, felhívta a Gu= berniumot, hogy döntsön már végre a székház helyéről, külön= ben a levéltárnak Örökösen vándorolnia kell.

403 A szék Alsó= csernáton mellett döntött s a tervet a Gubernium és a kancel= lária is elfogadta.

404 A közbejött nemesi felkelés miatt azonban a székház építése megint elmaradt. 181 i=ben a Karok és a Ren* dek Sepsiszentgyörgyöt jelölték ki székhelyül.

403 A szék át is tette ide a központját és az itteni «Bál=Ház»=ban (táncterem) tartotta a gírás gyűléseit. i8i3=ban a rendek 15.000 frtot aján= lottakfel székház építésre. De az építésből most sem lett semmi. A levéltár pedig folyton vándorolt. Ebben az időben Sepsi= szentgyörgytől több órányi távolságra, Uzonban, egy nedves «boltban» volt elhelyezve.

406 Végre Sepsiszentgyörgy piacán 399 O. L. Erd. Kanc. 1789: 6842, 16.117. — 1790: 1446. 400 Alispáni jelentés, 1880. (1080/1880. O. L. sz.). . 401 Orbán B.: i. m. III. 10. 1. 402 O. L. Erd. Kanc. 1806: 176?, 1820: 4074, 1789: 16.117. 403 U. o. 1801: 156. 404 U. o. 1806: 176?. sz., 1807: 1271. 405 U. o. 1811: 2289, 1813: 2548. 406 U. o. 1814: 3587.— 1820: 4074-/ 1821 : 645.