Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZŐHELYE 223 akkori Jakubicz=féle ház egyik boltíves szobáját és ide került a levéltár s bár rövidesen kitűnt, hogy a szoba nedves és nem való iratok ó'rzésére, azok évekig ott maradtak. i75?=ben meg= vették az elhunyt tárnokmester, Esterházy Ferenc gróf, ú. n. «Zichy=féle» sarokházát. A vármegyének tehát végre volt már székháza. 222 Egy 1787. évi jelentés szerint a levéltár ekkor két helyen volt elhelyezve. Egy elsőemeleti sötét, ablakaival a folyo= sóra néző, repedezett falu szobában a jogügyi=, a második emelet egyik nagyobb, ablakos, sarokerkéllyel ellátott szobájá= ban a politikai, tehát tulajdonképeni levéltárat őrizték. 223 A Pálffy grófok ekkor megkönyörültek a levéltáron és őrző helyéül átengedték a vár alatti kúriájuk két szobáját, ahová a régebbi iratokat át is szállították. i794=ben az újabb iratok már annyira elszaporodtak, hogy a székház padlására is jutott belőlük. 224 A vármegye ismételten foglalkozott azzal a gon= dolattal, hogy Szempere teszi át székhelyét. Legfelsőbb helyen a levéltár elhelyezése volt a legfontosabb szempont. 225 Gróf Esterházy Ferenc ingyen felajánlotta a szempei házát s a vár= megye kijelentette, hogy ott telepszik le. Legfelsőbb helyen azonban nem akarták, hogy a vármegye hatósága Pozsonyból elköltözzék s ezért elrendelték, hogy a vármegyének át kell adni a trinitáriusok zárdáját, amely addig katonai kórházul szolgált. 226 A zárdát átépítették s berendezték benne a levéltári helyiségeket és a sokat hányatott levéltár végre bevonulhatott állandó és nyugodt otthonába. i8oo=ban tűz támadt s bár a bejáratot vasajtó s az ablakokat vastáblák védték, a főjegyző, izgatottságában, az iratokat a szoba közepére hajigálta, le is öntözte és így az iratanyagot veszteségek érték. 22 J i82Ó=ban elhatározta a vármegye, hogy új székházat épít. Evek múlva fel is épült az új vármegyeház. i85?=ban újabb tűz pusztított s ekkor számos irat elégett. A levéltár eredetileg kétszobás helyiségét mindig több és több szobával kellett bővíteni. A múlt század hetvenes éveiben már tizenöt szoba telt meg iratokkal. 228 Sáros vármegye gyűléseinek régi helye Nagysáros volt. 22 * Az 1647 : CIX. t.=c. Eperjest jelölte ki a gyűlések helyéül. A vármegyének már a XVII. század elején lehetett székháza, 222 O. L. Helytt. lt. Miscellan. fasc. 63 nr. 336. 233 U. o. Polit. Comit. 1787: 3174. sz. fasc. 484 U. o. 1794. f. 38. p. 6. 225 O. L. Kanc. lt. 7717/1794.; 12.663/1794. 226 U. 0. Helytt. lt. Polit. Comit. 1795. f. 30. p. 1—42.; 1803. f. 1. p. 1. 2. 227 U. o. 1801. f. 1. p. 377. 228 A vm. levéltárnok jelentése, 1880. (1084/1880. O. L. sz.). 239 Tóth S.: Sáros vm. monogr. II. (Budapest, 1910) 444. 1.
