Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

224 FÖGLEIN ANTAL mert iÓ25=ben már annak «renoválásáról» beszéltek. Ez a ház csak Nagysároson lehetett, amelyet a vármegye mint haszna* vehetetlent i8o4=ben elárvereztetett.

230 Mária Terézia idejében új székházat szerzett. Ebbe az épületbe került a levéltár, amely addig folyton vándorolt s néhány év alatt nem kevesebb, mint négy különböző helyen őriztetett.

231 Egy 1787. évi tervrajz szerint a vármegyeház emeletén az alispán tágas dolgozószoba* jából egy keskeny egyablakos sarokszoba nyílt; ez volt a levél= tár. Az alsófokú bíróság ülésterméből nyíló keskeny, egyablakos kis szobában pedig az ekkor külön választott jogügyi iratok voltak elhelyezve.

232 i790=ben a két levéltár újból egyesíttetett és a földszinten három szűk, kis szobában helyeztetett el.

233 i?94=ben engedélyt kért. a vármegye, hogy a levéltárának jobb elhelyezése végett az épületét kibővíthesse.

234 i8o9=ben tel= jesen átrendezik a levéltárat. Tűzbiztos, nagy, ötablakos helyi* séget kap; vasajtót, vas ablaktáblákat. Ekkor kapja állványait, szekrényeit és fiókjait. 1858—59=ben a levéltár helyisége az akkori cs. kir. törvényszék börtönének kápolnájává alakíttatott át; de a hetvenes években már ismét ott őrizték az iratokat. A nagy teremben négy méter magasságban karzat futott körül. A karzatról ajtó nyílt egy szomszédos szobába, amelyben az abszolút kor németnyelvű iratait őrizték. A nagy szobában az iratok a falak mentén, valamint a szoba közepén végig felállított négy méter magas szekrényekben voltak elhelyezve. A karzaton köröskörül szintén szekrények sorakoztak. Ebben a rendes, tetszetős elhelyezésben találta a vármegye nagyértékű, gazdag levéltárát a Történelmi Társulat i88i=ben.

235 Somogy vármegye tulajdonképen csak a kuruc mozgalmak megszűnte után rendezkedhetett be ismét önálló vármegyei életre; eleinte Csökölyön és Igáiban, majd Nagybajomban gyűlésezett. Rendes levéltára az 1715. évvel kezdődik. Eddig az időig Zala vármegyével közös levéltára volt.

236 Egy ideig még Nagybajomban, Kaposváron, Szigetváron és Marcaliban gyű= léseztek, de Nádasdy főispán kedvéért ennek lakóhelye, Tap= sony lett a székhely; itt épült az első székház s idekerült a levél= tár is. A nedves helyiségben a vármegye amúgy is kisterjedelmű 230 U. o. II. 137. 1. 231 O. L, Helytt. lt. Miscelian, fasc. 63. nr. 336, — Polit. Comit. 1792. f. 61. p. i. — 1794. f. 47. P. 6. 232 U. 0. 1787. B. 3134. sz. fasc. 233 U. o. 1792. f. 61. p. 1. 234 U. o. 1794. f. 47. p. 6. 235 Századok 1881, 88—89. 1. 236 O. L. Helytt. lt. Miscell. fasc. 91. nr. 24. — fasc. 92. nr. 14.