Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZŐHELYE 213 költözött s ide, az épület földszintjének több szobájába került a levéltár is. iooi=ben épült a vármegye mai modern, nagy székháza, az ú. n. Huszár=téren s itt nyert végleges otthont a levéltár is.

131 Győr vármegyének nem lévén székháza, még a XVIII, szá« zad első felében is a mindenkori nótárius őrizte a levéltárat. Az 1736—1749. években Mecséry Dániel alispán győri házá= ban tartották a gyűléseket. Az alispán halála után a vármegye megvette a házat

132 és helyén 1752 körül székházat épített. Felépülvén a székház, átköltöztették a levéltárat egy kis szo= bába. i770=ben egy nagyobb helyiségbe kerültek az iratok, amikor is új szekrényeket, állványokat és rekeszekét szereztek be.

133 i787=ben még mindig itt voltak az iratok.

134 Minthogy azonban a levéltár nem tudott terjeszkedni és más hivatalos helyiségben is hiány volt, a vármegye i8o7=ben arra kérte a helytartótanácsot, hogy vagy a ferencieknek már amúgy is régi, 1618 körül épült, ebben az időben lakatlan zárdáját vagy legalább kertjét engedje át, hogy ott építhessen. i8i5=ben, i8io=sben és i822«ben is még mindig kérelmezett a vármegye, elpanaszolván, hogy iratai már a földön halmozódnak és rothad^ nak és már a főjegyző magánlakásából is el kell egy szobát venni, hogy az iratoknak helyet teremtsenek.

135 Végre, majd= nem két évtizedes kérés, könyörgés után, 1824. év őszén megjött a legfelsőbb jóváhagyás. Az eddigi vármegyeházból árvaház lett s a vármegye 20.000 frt ráfizetésével megkapta a ferenciek zárdáját és a volt templomot.

136 Az épület átalakít= tátott s ez lett a mai vármegyeház. A templomból lett a köz= gyűlési terem;

137 a barátok ebédlőjéből a levéltár helyisége.

138 A múlt század nyolcvanas éveiben az akkor szépen rendezett levéltárat e helyiségből leköltöztették a vármegye nyirkos, fo!d= alatti börtönhelyiségeibe, ahol azután az iratok egy része elpusztult.

139 Szerencsére a levéltár értékesebb része, a jegyző* 131 Főglein A.: Gömör vm. levéltára. Lev. Közi. 1935. 132 O. L. Helytt. lt. Miscellan. fasc. 63. nr. 336. 133 U. o. Miscell. fasc. 92. nr. 14. 134 U. o. Polit. Comit. 1787. B. 3134. sz. fasc. 135 U. o. Í8O8. f. 9. p. 1—10. — 1812. f. 3. p. 11. — 1816. f. 64. p. 1,; 1820. f. 63. p. 1.— 1821. f. 42. p. 4. — 1822. f. 75. p. 1. — 14. — 1823. f. 143. p. 1. 13B U. o. 1824. f. 88. p. 4. 5. — 1823. f. 41. p. 7. 137 Fehér I. (szerk,): Győr megye és város egyet, leírása (Buda* pest, 1874). 604, 657. 1. 138 Borovszky S.: Győr vm. (Magyarország vármegyéi és városai.— Budapest, é. n.)

r 85. 1. 139 Alispáni értesítés 19.309/1928. sz. a. (1127/1928. O. L. sz.).