Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

214 FÖGLEIN ANTAL könyvek s közgyűlési iratok, összeírások s periratok nem szen= védtek kárt. ioo6=ban a levéltár visszakerült előbbehi helyére. Ma a vármegyével közigazgatásilag egyesített Mosón vármegye levéltára is itt őriztetik. Hajdú kerület, majd vármegye. A hajdúság XVII. és XVIII. századi iratait az alispánnak megfelelő kerületi kapi= tány és kerületi főjegyző kezelte és hosszabb ideig a kallói levéltárban őrizték.

140 Bár a kerületnek 1699 óta székhelyén, Hajdúböszörményben, az itteni kerületházban volt már külön levéltári helyisége is, i77Ó=ban a helytartótanács rendeletére a főjegyző az iratok biztonsága érdekében külön kis házat épített.

141 De voltak még a kerületnek iratai Csanády Sámuel, kerületi kapitány nagykereki (Bihar vm.) kúrájában is, ame= lyeket i793=ban hoztak el onnan.

142 1808-ban, majd 1870-ben átalakították a hajdúböszörményi kerületi házat és itt nyert elhelyezést a levéltár.

143 Az 1876 : XXXIII. t.=c. a kerületet vármegyévé alakította át s a Bihar és Szabolcs vármegye, vala= mint Debrecen város területének néhány községével meg= nagyobbított új vármegye székhelye Debrecen lett. A vár= megyei hatóság a volt kerületi levéltárral ide költözött. A város székházul felajánlotta a történelmi nevezetességű Fehérló= szállodát. Az épület földszintjén, vasajtóval és vaá ablaktáb= Iákkal ellátott száraz teremben nyert a levéltár elhelyezést.

144 i9H=ben a régi Fehérlő épület helyén a vármegye kétemeletes, díszes vármegyeházat emelt és ioi2=ben az épület hátsó keresztszárnyában talált otthont a levéltár. Heves vármegyének, valamint az 1569 : LII. t.=c.=él hozzá* csatolt Külső Szolnok vármegyének Eger volt a központja. Eger eleste után a hatóság előbb Rimaszombatba, majd Fülek várába költözött és itt őrizte iratait. Thököli katonái azonban felgyújtották a várat s a vármegye levéltára teljesen elpusztult.

145 i75Ó=ban Egerben telket szerzett a vármegye s felépítette szék= házát. i7Óo=ban a levéltár is itt nyert elhelyezést.

146 Egy 1787. 140 Hajdú vm. levéltára: 1787. fasc. 14. nr. 356. (Alispáni értesítés, 13.965/1928. sz. a.) — Herpay G. várm. főlevéltárnok közlése (1127/1928. O. L. sz.); Varga G.: Hajdú megye leírása (Debrecen, 1882). 57. 1. 141 Hajdú vm. ltára: 1776. fasc. 14. nr. 277. 142 U. o. 1793. fasc. 3. nr. 20

t 143 Lí. o. 1808. protoc. 83. 1. 144 Alispáni értesítés, 1880. (1238/1880. O. L. sz.). 145 Heves vm. i684.ápr. 10. )kve.— Alispáni értesítés, 20.066/1928. sz. (1127/1928. O. L. sz.). 146 Szederkényi N.: Heves vm. története IV. (Eger, 1893). 259, 260. 1. — Borovszky S.: Heves vm. (Magyarország vármegyéi és váa rosai. — Budapest, 1909) 582. 1.