Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

210 FÖGLEIN ANTAL ban új székház épült s ekkor a levéltár is nagyobb helyiséget kapott.

101 A múlt század nyolcvanas éveiben már két nagy szoba volt iratokkal telve.

102 Csongrád vármegyének még i76o=ban sem volt székháza, sőt még a városban sem tudtak megegyezni, hogy hol építsenek. Rábízták a döntést a kormányszékre, amely Szeged mellett döntött.

103 De a vármegye nem ment Szegedre. i7Ó6=ban még mindig «peregrinusként» vándorolt ide-oda a gyűléseivel, s vele vándorolt a levéltár is.

104 i7Ó7=ben a helytartótanács a vár= megyére bízta, építsen ott, ahol akar.

105 Közben a vármegye a szegvári Károlyi=féle uradalmi épületben helyezte el a levél= tárát. Mikor aztán megjött az engedély, átépítette a szegvári épületet és itt rendezkedett be.

106 Egy 1787= évi tervrajz szerint a levéltár a földszinten, két szobában volt elhelyezve. A szobák mellett volt a levéltárnok magánlakása.

107 Több mint száz= húsz évig volt a vármegye levéltára Szegvár helységben. A múlt század hetvenes éveiben a levéltár az épület földszintjének két különböző részében, vasajtóval és vas ablaktáblákkal ellátott, öt világos, száraz szobában, állványokon és tizenegy zárt szek= rényben volt elhelyezve.

108 A múlt század végén megindult a küzdelem Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes között a székhelyért. A győztes Szentes lett. Felépült az emeletes, szép vármegyeház s 1883 dec. io=én tartották benne az első köz= gyűlést.

109 A levéltár 1884 február havában szállíttatott át Szentesre s az új székház földszintjén, két nagy teremben helyeztetett el. Esztergom vármegyének mindig Esztergom város volt a székhelye. A városnak török kézre jutása után a vármegye Érsekújvárra tette át gyűlésező helyét és itt őrizte hosszú időn át iratait is. A török uralom megszűnte után megint Esztergom lett a székhely és I7i4sben már állandó székháza volt az ú. n. Vízivárosban. De e ház csak ülésteremből és levéltári helyiség= 101 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1790. f. 76. p. 12.; Kovács Gy.: Makó város építészete a XVIII. sz. közepétől a XIX. sz. közepéig (Csanád vm.=i könyvtár) 16—18. 1.; O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 183?. f. 1. p. 404. —.Borovszky S.: Csanád vm. tört. II. (Budapest, 1897) 375. 1. 102 Vm. levéltárnok jelentése, 1880. (1058/1880. O. L. sz.). 103 O. L. Helytt. It. Miscell. fasc. 63. nr. 336. 104 Zsilinszky M.: Csongrád vm. tört. II. (Budapest, 1898)49. 105 O. L. Helytt. lt. Miscell. fasc. 63. nr. 336. 108 Zsilinszky M.: i. m. II: 11., 64., 63. 1. 107 O. L. Helytt. It. Polit. Comit. 1787. f. 11. p. 380., 1818. f. 70. — 1819. f 4. p. 4. — 1819. f. 115., 1823. f. 94. 108 Vm. levéltárnok jelentése, 1880. (1196/1880. O. L. sz.). 109 Alispáni 9256/1928. sz. értesítés (1127/1928. O. L. sz.).