Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 211 bői állott. II. József idejében a vármegyének Tatára, majd Komáromba kellett átköltöznie.

110 Mire i7Qo=ben a tisztikar visszakerült Esztergomba, az iratok tetemes része elkallódott.

111 i792«ben engedélyt kért a vármegye, hogy kicsiny házát elad* hassa és nagyobbat vehessen, vagy újat építhessen.

112 A vár= megye költségkímélés céljából a ferenciek üres zárdáját sze= rette volna megszerezni,

113 de nem tudott a kincstárral meg= egyezni. i8oo=ban gróf Zerdahelyi Pál emeletes házát akarta megvenni.

114 A helytartótanács egy másikhoz, a gróf Sándor Vince=féle házhoz kötötte magát, amelyről azonban a vár= megye hallani sem akart.

115 Legfelsőbb helyen, most az egy= szer, a vármegyének adtak igazat és a Zerdahelyi=ház mellett döntöttek.

116 A helytartótanács még ezután is nehézségeket okozott, úgy hogy csak i8o4=ben sikerült végre a vármegyének a Zerdahelyi=házat megszereznie.

117 A francia hadak előnyomu= lásakor az iratokat ládákba rakták s részben a közeli Muzslára, részben pedig Dejtár faluba, az érseki uradalom kastélyába szállították. Csak a francia hadak kitakarodása után került ismét vissza a levéltár a vármegyeházádba.

118 i824=ben kibővült a székház,

119 majd néhány évtized múlva két ízben is. A levél= tár a földszinten négy szobában nyert elhelyezést. A régi, tör= ténelmi anyag i848=ig egy szobában elfért.

120 Fejér vármegyének évszázados székhelye Székesfehérvár. A török hódoltság megszűnte után a vármegye i7-jo=ban sze= rezte az első székházát, az akkori főutcában.

121 Egy 1787. évi alispáni jelentés szerint néhány helyisége közül az egyik szoba a levéltárnok hivatali helyisége (Vorhaus in das Archiv) volt s mögötte, az emelet egyetlen boltíves, kétablakos szobájában 110 Alispáni 15.198/1928. sz. értesítés (1127/1928. O. L. sz.); O. L. Helytt. It. Polit. Comit. 1788. f. 149. p. 5. 1,1 Borovszky S.: Esztergom vm. (Magyarország vm. és váro= sai. — Budapest, 1900) 393. 112 O. L. Helytt. It. Polit. Comit. 1792. f. 28. p. z. 113 U. o. Eccles. Oeconom. Bonor. 1793. f. 268. p. 1—7. 111 U. o. Polit. Comit. 1800. f. 111. p. 2. — 1801. f. 2. p. 2. 116 U. o. 1801. f. 2. p. 402. — 1801. f. 2. p. 13. 116 O. L. Kanc. It. 8637/1802. sz. — Helytt. It. Polit. Comit. 1802. f. 28. p. 8. 117 U. o. Kanc. It. 12.173/1804. sz.™ U. o. Helytt. It. Polit. Com. 1803. f. 3. p. 13. — 1805. f. 10. p. 2. 118 U. o. Polit. Comit. 1813. f. 1. p. 197. 119 U. o. 1824. f. 105. p. 7. — 13.656/1824. kanc. sz. 120 Vm. levéltárnok jelentése, 1880. (950/1880. O. L. sz.) 121 Máig is áll még e ház. Ma az evang. egyház tulajdona, a mai Megyeház=utcában. Marschall R.: Székesfehérvári Kalauz, (Székes= fehérvár, 1930) 54. 1. 14*