Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZŐHELYE 201 ki székhelyül s i74Ó=ban itt kezdték meg a székház építését. 1748 márc. 2i=én azonban Arad város mellett döntöttek s meg= vették Edelspacher Zsigmond kamarai tiszttartó házát.

19 1751 = ben Forray főjegyző beszolgáltatta az addig a saját lakásán őrzött kevés iratot és így ezzel az évvel kezdődik a vármegye levéltárának kialakulása. A házvétellel a vármegyének nem volt szerencséje. A mélyen fekvő, alacsony épület állandóan nedves volt. Az alispán konyhájából nyílott a közgyűlési terem s ebből egy kis, bolthajtás nélküli, tehát tűzveszélyes szoba, a levéltár. Ezt is csak i783=ban toldották az épülethez.

20 Mivel a helyi= séget nem lehetett fűteni, az 1785 óta már rendszeresen mű= ködő lajstromozó télen nem dolgozhatott benne. A fűtetlen s nedves szobában az iratok pusztultak. i7Qi=ben tehát engedélyt kért a vármegye, hogy új székházat építhessen.

21 i7Q2=ben megismételte a kérelmét s hangoztatta, hogyha a kormányszék nem engedi meg, hogy más megyékhez hasonlóan Arad vár= megye is méltó székházat kaphasson, nem fog majd engedélyt kérni. A helytartótanács azonban most sem adott engedélyt az építésre, csak a tatarozásra.

22 A vármegye ekkor Világosra, a Bohus=féle kastélyba akart költözni. Ez a terv is kútba esett.

2S 1794. tavaszán betörők kivájták az agyagból vert falat s beha= toltak abba a szobába, ahol a vármegye pénzesládája volt. Pénzbeli veszteség nem érte ugyan a vármegyét, mert a láda, mint rendesen, most is üres volt; de kapóra jött e betörés, mert most már erre hivatkoztak s legalább a pénztár és levéltár részére kértek külön épületrész emelésére engedélyt.

24 Erre sem jött jóváhagyás. Közben József nádor, a nemesi felkelők megszemlélésére, Aradon járt s mód felett elcsodálkozott az országnak talán legszegényebb vármegyeházán. A vármegye tehát i8oó=ban újra engedélyt kért az építésre.

25 A helytartó= tanács most azt ajánlotta, hogy a vármegye tegye át központját Ujszentannára s helyezkedjék el az ottani volt konviktusi épü= létben.

26 A vármegye azonban Aradon akart maradni és 1812= ben megismételte kérelmét. A helytartótanács ismét csak a szék= helyáthelyezés mellett döntött, három helységet jelölve ki 19 U. o. 1791. f. 120. p. 1—3. 20 Márki S.: Arad vm. és Arad sz. kir. város története. II. 2. Arad, 1895) 635., 636. 21 O. L. Helytt. ít. Polit. comit. 1787. B. 3134. fasc. — 1791 : f. 120. p. 3. 22 U. o. 1792. f. 20. p. 4. 23 U. o. 1793. f. 112. p. 2. 24 U. o. 1794- f- 48. p. 326 U. o. 1806. f. 59. p. 1. 28 U. 0. 1807. f. 68. p. 2. — Kanc. lt. 398/1810.