Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

202 FÓGLEIN ANTAL választásra: Ujszentannát, Pankotát vagy Világost.

27 Végre gróf Rhédey Lajos kormánybiztos segítségével sikerült az engedélyt megszerezni. i8i5=ben letették az új vármegyeház alapkövét

28 és öt év múlva jelenthette a vármegye, hogy a «Tömlöcz, Archívum és Cassa bátorságos elhelyeztetése s tartására készült újj Megyei Ház immáron felépítve lévén».

29 i8yo=ben még egy szárnyrész épült a székházhoz.

30 Itt őrzik ma a vármegyének a XVJII. század közepétől kezdődő iratait. Árva vármegye. A XVII. században Nagyfalu volt a köz= pont és az itteni róm. kat. templom tornyában őrizték a vár= megye iratait. Szobjeszki János hadai Bécs felmentése után hazafelé menetelvén Nagyfalut felégették s a templommal együtt elpusztult az egész levéltár.

31 A XVIII. században Alsó= kubin a központ s itt épült fel i759=ben a székház; még csak egyszerű kis épület, két helyiséggel. Egyik a közgyűlési terem volt, a másik a levéltár. i772=ben a főispán engedélyt kért a székház kibővítésére.

32 Egy 1786. évi leírás szerint a székház ekkor már emeletes, három szárnyú, nagyobb épület, amely= nek egyik kétablakos, utcára néző s az utca felől hatalmas kó'támasszal körülvett, tűzmentes szobája volt a levéltár.

33 i7o8=ban engedélyt kért a vármegye a székház bővítésére. A költségek fedezésére a dohányzók megadóztatását ajánlotta, minthogy ezek száma napról-napra nő s már 12 éves gyer= mekek is dohányoznak.

34 i8oo=ban és i8i5=ben új épület eme= lésére kért engedélyt a vármegye.

35 Legfelsőbb helyen azonban sokallották a költséget (i2o.ooofrtot).

36 Ujabb kérésre azt aján= lotta a kormányszék a vármegyének, hogy javíttassa ki a régi épületet s majd jobb időkben álljon elő az építés tervével.

37 A székház további sorsáról nincs adatunk. A múlt század nyolcvanas éveiben a levéltár a vármegyeház emeletén három szobában volt elhelyezve, amelyek közül azonban csak kettő volt kőboltozatos s vasajtókkal ellátva, tehát tűzbiztos.

38 27 U. o. 1810. f. 12. p. 13. — 1812. f. 53. p. 1—3. 28 Somogyi Gy.: Arad város ésvm. községeinek leírása (1913) 6.1. 29 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1823. f. 90. p. 2. 30 Márki S.: i. m. II. 2 : 638. 31 O. L. Helytt. lt. Miscell. fasc. 91. nr. 24. — Kubinyi M.: Árva vára (Budapest, 1890) 146. 1. — Alispáni jelentés {974/1880. O. L. sz.). 32 U. o. Miscell. fasc. 63. nr. 336. 33 U. o. Polit. comit. 1786. f. 142. p. 3. 34 U. o. 1798. f. 106. p. 2. 35 U. o. 1800. f. 73. p. 1. — 1801. f. 35. p. 2. 36 U. o. 1816. f. 45. p. 1., 15. 37 U. o. 1820. f. 25. p. 6. 38 Alispáni jelentés, 1880 (974/1880. O. L. sz.). —