Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Gárdonyi Albert: Az óbudai káptalan magánlevéltára / 130–140. o.
AZ ÓBUDAI KÁPTALAN MAGÁNLEVÉLTÁRA 131 in subsidium históriáé ecclesiasticae regni Hungáriáé continu= andae testőr nomine subscripto et sigillo apposito. Viennae, 30. Septembris 1702, Leopoldus cardinalis a Kollonicz archi= episcopus Strigoniensis manu propria». Vagyis a kötetben fog= lalt okleveleket Kollonics Lipót esztergomi érsek másoltatta a kamarai levéltárban levő eredetiekről Hevenesy Gábor jezsuita számára azzal a rendeltetéssel, hogy készülő magyar egyháztörténeti művéhez forrásanyagul szolgáljanak. Fejér tehát a Hevenesy=gyüjtemény jelzett kötetéből vette át ezeket a másolatokat és a kötet végén olvasható hitelesí= tési záradék alapján jelölte meg a lemásolt oklevelek lelőhelyéül a kamarai levéltárat. A hitelesítő záradék mindenesetre elég biztosítéknak vehető arra nézve, hogy az eredeti oklevelek 1702 szeptember 30=án valósággal a kamarai levéltárban voltak, de a kamarai levéltár állományához alig tartozhattak, mert Putanicz János budavári prépost számára még 1699 április 24=én ezekről az oklevelekről adott hiteles másolatokat a pozso= nyi káptalan 4 és a Nemzeti Múzeum kézirattárában őrzött Raj= csányi=gyüjtemény 23. kötetében foglalt kamarai levéltári mu= tatóban sem maradt nyoma annak, hogy ezek az oklevelek a kamarai levéltár állományához tartoztak volna. Ezt a mutatót Branik György készítette i7oo=ban a kamarai lajstromozó hivatal céljaira, s ámbár számos egyházi testület iratairól adott számot benne, az óbudai káptalan oklevelei mégsem találhatók közöttük. 5 Ha tehát el is fogadjuk azt, hogy 1702 szeptember 30=án az óbudai káptalan oklevelei a kamarai levéltárban voltak elhelyezve, ez az elhelyezés csupán 1700 után történhetett meg, mert ebben az esztendőben készült a Branik György mutatója. 4 O. L. (= Magy. Országos Levéltár) Acta Ecclesiastica 41. fasc. 5. 5 Branik György mutatója szerint a kamarai levéltárban voltak elhelyezve a margitszigeti premontrei prépostság iratai (Capsa littera* rum ecclesiasticarum et praepositurae insulae leporum S. Michaelis archangeli), a kompolti apátság iratai (Litteraria instrumenta abbatiam B. M. Virginis de Kompold concernentia) s a Szent Miklósról elneve= zett székesfehérvári prépostság iratai (praeposituram Sancti Nicolai Albensis respicientia numero septem). Külön érdekessége a Branik György mutatójának két oklevél, az egyik Szent István királynak iooo=ben a veszprémi püspökség számára kiállított adománylevele (Sancti Stephani regis donatio in anno 1009 ad episcopatum Vesprimis ensem), a másik a garamszentbenedeki apátság iioo=i alapítólevele (fundationales monasterii Sancti Benedicti de iuxta Gron in anno 1109 emanatae), melyek közül a veszprémi püspökség oklevele csupán átírásokban ismeretes s ugyanez áll a garamszentbenedeki apátság alapítóleveléről is, amely utóbbinak az évszáma is hibás, hacsak nem a veszprémvölgyi apácakolostor okleveléről van szó, amelyet Kálmán király 1109*ben írt át. 9*
