Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Jankovič Vendelin: Megjegyzések a szlovák levéltárügy problematikájához / 86–99. o.

A SZLOVÁK LEVÉLTÁRÜGY 97 kellene szervezni önálló vezetőkkel, akik azonban a központba volnának bekebelezve és csakis a központhoz tartoznának. A levéltári kerületek székhelye az a város lehetne, ahol az illető kerület egész levéltári anyagát összpontosítanák. E kerületek és velük együtt az összegyűjtő központok számát egyszer s min= denkorra szabályozni nem lehet; ellenzi ezt a közigazgatás állandó formáinak hiánya,. Ha azonban elvben a levéltárak és a levéltári kerületek székhelyeinek megállapítása során csak maguknak a levéltáraknak szükségleteiből indulunk ki és más szempontok csak másodsorban jönnek tekintetbe, mégis csak rögzíteni lehet e kerületek határait és székhelyét. Ha ugyanis térképre vetítjük a ma meglevő közigazgatási levéltárakat, csoportosulásukról elég meglepő képet kapunk. Elsősorban is bizonyos levéltári szempontból gazdag központok rajzolódnak ki: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Túrócszentmárton, Beszterce^ bánya, Rózsahegy, Lőcse és Eperjes; magától értődő, hogy ezek kerületi székhelyek lesznek. A kerületek határait pedig úgy kell megvonni, hogy székhelyük valamilyen természetes földrajzi egység középpontjában legyen, pl. Nyitra, Beszterce* bánya, Eperjes. Ha ez az egység azután valamely régebbi vagy újabb közigazgatási körzettel megegyezik, annál jobb. A kerü= letek határainak megvonásánál még a közlekedési lehetőségre is tekintettel kellene lenni. Mindezek alapján Szlovenszkóban a következő kerületek rajzolódnának ki: a pozsonyi, nyitramenti, vágmenti, garammenti, túróc=liptói, szepesi és eperjesi. A po= zsonyi kerület, amely egyben szervezési központ is lenne, terü= letileg megegyezne a mai Pozsony vármegyével. A nyitramenti kerület Nyitra székhellyel, területileg megegyezne a mai Nyitra vármegyével. Aranyosmarót, több levéltár központja, mint kerületi székhely szintén számításba jöhetne ugyan, de a jobb közlekedési lehetőségek miatt Nyitrát kellene előnyben részesí* teni; Nyitra mellett szól a szlovák nemzeti és kulturális hagyo= mány is. A vágmenti kerület területileg magában foglalná a régi vármegyét is és egybeesnék az új zsupával; székhelye Trencsén, a régi és az új vármegye székhelye lehetne. A garammenti kerület a mai garammenti zsupa területét foglalná magában; központja Besztercebánya lenne. A túróc=liptói kerületben, a mai tátraaljai zsupa nyugati részében, mint székhely Rózsahegy és Túrócszentmárton jöhetne tekintetbe. Rózsahegy mellett szól az a tény, hogy zsupaszékhely, hogy gazdasági központ s közlekedési szempontból előnyös a helyzete. Túrócszentmár= tonnák pedig az az előnye, hogy kulturális központ, van vár= megyei levéltára és könyvtára. Es ez a tény a döntő. A levéltári kerületek székhelyein új kultúrközpontokat szándékoznak kiala= Levéltári Közlemények. 7