Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magánlevéltárak ügye / 76–105. o.
A MAGÁNLEVÉLTÁRAK ÜGYE 93 gántulajdonban állanak, de a múltban közjogi hatalom gyakorlásában jöttek létre, s Müller erélyesen hangsúlyozza, hogy az, ami egyszer közjogi jellegű volt, e jelleget később sem veszítheti el. Müller az ilyen közjogi vonatkozású levéltárak közé sorolta még a családi alapítványok, családi hítbízományok, hűbéri szervezetek, örökös törzsjószágok, magánjogi egyesületek és alapítványok, politikai pártok, gazdasági vállalatok, újságvállalatok stb. iratanyagát is. Müller és Lüdecke egytértenek abban, hogy az ilyen magánlevéltárak jellegében a magánjogíságot a közérdek háttérbe szorítja s éppen ezért hatékonyabb állami védelem alá helyezhetők. Ujabban Max Stois müncheni állami főkönyvtárnok értekezett az állami és magánlevéltárak viszonyáról. Éles jogi látással megírt, de a jövő tennivalóira, ,,de lege condenda" alig kiterjedő tanulmányában elsősorban az állam kezén lévő letéti magánlevéltári anyag helyzetéről szólott s különösen figyelmet érdemelnek azok a fejtegetései, amelyek a letett anyag használati korlátozásának a fennálló német jogszabályok szellemében idővel önmagától való elenyészésére és a szerzői jogvédelem szempontjaira vo? natkoznak. A magánkézen lévő magánlevéltári anyag kérdései közül ,,de lege lata" elsősorban a végrendelkezésekben szereplő levéltárak, a kiviteli tilalom, a műemlékszerü védelem s a kényszerű kisajátítás kérdéseit taglalta. 8 A kérdés múltja Magyarországon. — Magánlevéltáraink kérdése — magánlevéltár alatt viszonyaink között főként családi levéltárat értve — először a XIX. század derekán, a nagy állami és társadalmi átalakulás következményeként vetődött fel. A rendi államban a családi levéltárak és levelesládák oklevelei századokra visszaható élő jogforrások, a család állásának és jogaínak biztosítékai voltak s így azokat megbecsülték és gondosan őrizték, A jogi érdek a levéltárakban fekvő dokumentumoknak legtöbbször nemcsak megőrzését, hanem azoknak a nyilvá8 Thimme, Hans: Die Notwendigkeit eines Archívalíenschutzge«etzes für das Reich, Archiv für Politik und Geschichte 5, (1925.) B. 202—207. 1.; Müller, Ernst: Die Notwendigkeit eines preußischen Archivgesetzes, Preußische Jahrbücher 201. (1925.) B. 315—325. 1.; Lüdicke: Die staatlichen und die nicht staatlichen Archive und ihr Verhältnis zueinander, Korrespondenzblatt 1926. 234—240, L; Stois : Max: Das Recht des Staates an privaten Archivalien, Arch. Zeitschrift III. Folge 8. (1932) B, 195—215. 1.; Szabó István: A német levéltári törvény és levéltárvédelem problémái, Lev, Közi. 1928. 306— 319. 1.
