Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - SZEMLE - Glaser Lajos: A térképrendezés feladatai a vidéki levéltárakban / 537–544. o.

540 SZEMLE iratokra vonatkozólag a Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének 1939, évi kongresszusa már leszögezte — a kerületi levéltárak felállításáig a vármegyei levéltárak volnának a legalkalmasabbak,

3 A törvényszékeknél őrzött úrbéri iratok és térképek amúgy is megyei anyagot alkottak eredetileg, a proveníencia elvének következetes keresztülvitele esetén tehát a megyei levéltárakban van a helyük. De a pénzügyigazgatóságok, járásbíróságok, államépítészeti, erdő- és vízügyi hivatalok részéről sem volna — mint arra Fára József vm, főlevéltárnok az említett kongresszuson tartott előadásában rámutatott — az átadásnak semmi komolyabb akadálya. Csak megkönnyíti még a dolgot, hogy most a légvédelmi óvóhelyek építése és a padlásoknak ugyancsak a légvédelemmel kapcsolatos kiürítése miatt minden hivatal örül, ha megszabadulhat felesleges irattári anyagától. Természetesen ugyanez volna a teendő mindazoknak a városi, községi vagy magánlevéltáraknak a térképanyagával is, ahol nincs megfelelő raktározási lehetőség, illetve nincs szakképzett levéltárnok. A következő lépés az anyag megmentése és fenntartása érdekében a konzerválás. E tekintetben az ideális megoldás az volna, amit a homogén anyagot őrző térképtárak alkalmaznak: sűrű polcozatú (esetleg fiókos) szekrények vagy rosszabb esetben állványok, ahol az egyenlő nagyságú térképek kisimítva nyugszanak egymáson. Heterogén anyag esetében azonban az ily módon való raktározásnak több akadálya is van, amelyeket egyenként kell elhárítani. Az első és legsúlyosabb ezek közül az, hogy a kataszteri térképeket leszámítva, a régi térképek jelentős hányada már 100—160 éve feltekercselve fekszik a levéltárakban, A hosszas állásban papírjuk annyira deformálódott, hogy nem egyszer a szó szoros értelmében vett kivasalásukra van szükség, hogy eredeti sík formájukat visszanyerjék4 A kisimítás után sokszor az tűnik ki, hogy a térképek egy része túl terjedelmes, úgyhogy egy darabban simán el nem helyezhető. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a térképek szelvényekre való vágása, illetve gőzöléssel való szétválasztása. Ha nincsenek vászonrahúzva, célszerűbb az utóbbi eljárás, A nagyméretű térképek papírja ugyanis több darabból van összeragasztva. A szétgőzöléssel ezeket a ragasztásokat oldjuk fel és így a térkép anyagában végeredményben semmi kárt sem teszünk. Vászonrahúzott 3 Ezzel párhuzamosan persze a minisztériumok és az egyes központi szervek (földmérési térképtár, közalapítványi ügyigazgatóság, közp. vízügyi hivatal) használaton kívül helyezett térképei az Országos Levéltárban volnának elhelyezendők, amint az a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tervrajzanyagával és a Kereskedelmi Minisztérium régi térképanyagával már meg is történt. • 4 A göngyölt állapotban való raktározás veszel veiről Glaser L.: Az Országos Levéltár térképei, Lev. Közi. XVII. (1939) 287 sk, 1.