Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - SZEMLE - Glaser Lajos: A térképrendezés feladatai a vidéki levéltárakban / 537–544. o.
SZEMLE 537 moly ellenőrzés által biztosíttatnék. Hogy ezt az ellenőrzést a vármegyei főlevéltárnokok vagy országos levéltári kiküldöttek gyakorolnák-e, az a körülményektől függő, később eldönthető részletkérdés. 3. Ugyanígy teljesen nyitva kívánom hagyni a községi levél- és irattárak további sorsának kérdését is. Ez ugyanis beletorkollik a kerületi levéltárak problémájába és ha ezek felállíttatnának, vele kapcsolatban ez a kérdés is megoldást nyerne- Ha ez késnék, a megoldásban a megyei levéltárak jöhetnének szóba, noha nézetem ^szerint, ezek helyszűke és személyzethiány miatt nem lennének képesek a községek iratainak nagyobbmérvű átvételére. A községi levél- és irattárak anyaga zömének előreláthatólag még jó darabig a jegyzőségeken kell maradnia. Ha a megőrzés és rendezés az előadottak értelmében egyelőre biztosítva lenne, a községi iratok sokkal nyugodtabban volnának a helyszínen hagyhatók. A gyarapodásról és általában mindennemű változásról bekérendő évi jelentések segítségével így is állandóan felügyeletet lehetne gyakorolni az anyag állapota és a kezelés mikéntje felett, sőt károk és mulasztások esetén a felelősségrevonás is lehetségessé válna. Egyéb lényeges mondanivalóm idevonatkozólag egyelőre nincs. Szeretném, ha a barcsi járás községi irattári viszonyairól szóló fentebbi ismertetésem és a vele összefüggő irányelvszerű észrevételeim hozzájárulnának a községi levéltárvédelem mostoha ügyének egy lépéssel való előbbreviteléhez. Berlász Jenő. A térképrendezés feladatai a vidéki levéltárakban. — A történettudománynak a mezőgazdaság-, település- és népiségtörténet felé való fordulásával egyre inkább nő az egvkorú térképnek mint forrásanyagnak a fontossága. Vonatkozik ez a nagyobb közigazgatási egységeket, esetleg az egész országot ábrázoló áttekintő térképekre is, de csak kisebb mértékben. Igazi jelentőségük ebből a szempontból a kisebb egységeket feltüntető részletes térképeknek van, Az áttekintő térképek nagyon jó szolgálatot tesznek, ha az egykorú közigazgatási határokról, a folyók futásáról, a mocsarak kiterjedéséről, az utak vonaláról, az azóta eltűnt települések helyéről vagy az egyes mezőgazdasági művelési ágak elterjedéséről akarunk magunknak vázlatos képet alkotni. Mihelyt azonban kissé nagyobb igényekkel lépünk fel, mindjárt kiütközik ezeknek a mappáknak a születési hibája: a torzítás. A régi — különösen a XVIII. századi 1 — térképek ugyanis 1 A XVI. és XVII. századi — felmérés helyett legjobb esetben bejárás, de sokszor csak hallomás alapján készült — mappákról nem is beszélünk, mert ezek inkább gondolom formán papírravetett rajzok, mintsem áttekintő térképek voltak.
