Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Lengyel Alfréd: XVII. századbeli magyarnyelvű levelek Győr szab. kir. város levéltárában. Győr, 1940. / 516–517. o.

516 IRODALOM idézett helytörténeti irodalom és a szakszótár-utalások a népiségtörténetnek sietnek segítségére, a káptalani tagok életrajzi adatai az egyháztörténetnek, az oklevelek kiállítására vonatkozó jegyzetek a diplomatikának. A könyv elején a két eddig megjelent kötet tartalmi értékesítéseként család- és birtoktörténetí bevezetés áll, melyben erős színekkel rajzolódik elénk a XV—

XVI. század fordulójának három reneszánsz alakja, Podmaniczky Jánosé, Mihályé és a nyitrai püspök Istváné, akik vagyoni és társadalmi emelkedésük érdekében olyan eszközöket is, mint az erőszakos birtokszerzés, hatalmaskodások és politikai pártállásváltoztatások, könnyedén és mindennaposán vettek igénybe, — A kötet indexe Fekete Nagy Antal gondos munkája. Maksaí Ferenc. Lengyel Alíréd: XVII. századbeli magyarnyelvű levelek Győr szab. kír. város levéltárában. Győr, 1940, 56 1. A közölt 47 darab magyarnyelvű levelet az 1943-ban földesúri joghatósága alóli felszabadulásának és szabad királyi városi rangra történt emelésének kétszáz éves fordulóját ünneplő Győr város monográfiájához adaléknak szánta a szerző, A levelek azonban tartalmilag és közlési módjukban egyaránt messze meghaladják a helyi monográfiához megkívánt adalékjelleget. Győr városa, mint a nyugatra irányuló kereskedelmi főútvonal és a dunai átkelőhely mentén fekvő helység, már a középkorban nagy kereskedelmi forgalommal és messzenyúló gazdasági körzettel rendelkezett. A török hódoltság következtében a dunántúli városok nagy részének gazdasági kapcsolatai természetesen szűkebb térre korlátozódtak. Amint a közölt levelek mutatják, ha érintette is a gazdasági helyzet súlyosbodása Győr városát, régi kapcsolatait továbbra is fenntartotta, A levelek nagy része a szomszédos városokra, főleg Komáromra, továbbá Magyaróvár, Mosón, Csorna, a távolabbi Kőszeg, Szombathely városokra és azok polgáraira vonatkoznak, de találunk közöttük bécsi polgár által írt levelet is. Erős bizonyítéka Győr magyarságának, hogy már a bécsi polgár is célszerűbbnek tartotta magyar nyelven írni. Győrnek, mint a dunai átkelőnél fekvő városnak, erős kapcsolatai voltak a Dunától északra fekvő, még távolabbi körzetben elterülő városokkal is. Legtöbb levelet találunk Nagyszombat, továbbá Érsekújvár és Somorja városoktól. E mellett pozsonyi vonatkozású levelek is fordulnak elő. A török hódoltsági területen fekvő városokkal is erős kapcsolatot tartott fenn. Kecskemét és Tolna városok két-két levéllel szerepelnek a gyűjteményben. A budai zsidó papnak, Jakabnak a fia, Ruben Győrbe utazott és ott kelt levelében kéri a tanács segítségét követelése behajtásához. A városok és nagyobb községek levelei mellett herceg Esterházy Pál nádortól, Forgách Ádám országbírótól, Szelep-